Darabjaihoz minden aktuális velencei, vagy környékbeli pletykát felhasznált témáinak kidolgozásakor. A címben szereplő Chioggia, Velence egyik vízi elővárosa is személyes ismerőse volt: maga is töltött ott egy kis időt bíróként. Sokat tudott az egyszerű emberek hétköznapjairól, ügyes-bajos dolgairól, az önállóságra és megértésre vágyó nőkről, a féltékeny, lobbanékony férfiakról, megfűszerezve mindezt vérbő helyzetkomikummal, helyenként már abszurdba hajló humorral.
Apróságokból óriási veszekedések, félreértésekből majdnem tragédiák...Érkezik azonban egy bölcs ember, aki megpróbál rendet csinálni a felbolydult kikötőben.
Napfényben fürdő görög sziget. Mindent körbeölelő csillogó türkiz tenger. Hangulatos tavernák, ínycsiklandó étkek, mavrodaphne… Egyszerűen idilli - tökéletes felkeresni, ott időzni, visszatérni – s persze élni. Donna Sheridan, a független, céltudatos asszony ezt a nem mindennapi környezetet választotta otthonául, és itt született húsz évvel ezelőtt Sophie is, a lánya. Sophie, aki édesanyja szemléletétől eltérően mindig is szenvedélyes szerelemről, hatalmas fehér esküvőről álmodott, elvágyik e csodálatos mediterrán szigetről. A nagy utazást azonban nem egyedül, hanem választottja, Sky oldalán tervezi elkezdeni. Házasságkötésüket mindössze egy apróság árnyékolja be: Sophie szeretné, ha édesapja vezetné oltárhoz, akit azonban nem ismer...