Amit elemzünk: Beyoncé: Texas Hold ’Em
Egyes szakmai jóslatok szerint a country hamarosan letaszítja a hip-hopot a zeneipar trónjáról. E meglepő feltételezés 2024-ben nem onnan nyert megerősítést, ahonnan számítottunk volna rá, vagyis a Republikánus Párt jobbszárnyáról, a bizonyíték a fekete popzene királynőjétől, Beyoncétől érkezett. 2024 márciusában kihozott country-lemeze, a „Cowboy Carter” 11 Grammy-jelölést kapott, ebből hármat váltott díjra, elhozva a 35-szörösen díjazott, 99-szeresen jelölt királynő számára a régóta áhított „Album of the Year” díjat is. Az album és az elsőként kihozott kislemez, a „Texas Hold ’Em” nemcsak zeneileg izgalmas, hanem kultúrtörténeti szempontból is, amennyiben rendkívüli erővel mutat rá arra, hogy a country gyökerei az észak-amerikai fekete kultúráig vezetnek. A Dalszerelőműhely ötödik évadának negyedik előadásán kísérletet teszünk tehát a country őstörténetének feltárására, megnézzük, hogy mit lehet kihozni a 20. századi popzene legelcsépeltebb három akkordjából a 21. században, hogy mi Beyoncé éneklésének a titka (spoiler: ezt nem fogjuk tudni megfejteni), és a póker is szóba fog kerülni.
A műhelyvezető Fazekas Gergely zenetörténész, a Zeneakadémia tanára.
A Dalszerelőműhely 2021 őszén kezdte működését az ISON-ban. Eddig Billie Eilish, Janelle Monáe, Eminem, Adele, Shawn Mendes, Harry Styles, Dua Lipa, a Carson Coma, Krúbi, Taylor Swift, Måneskin, SZA, Olivia Rodrigo, Ariana Grande, Pogány Induló, Beton.Hofi, Kendrick Lamar és a Lady Gaga-Bruno Mars páros egy-egy dalát vizsgáltuk. A cél az, hogy megértsük, mi történik a zene „belsejében”: mit csinál egy-egy dalban a kardántengely, a karburátor és a gyújtógyertya, vagyis olyan kérdésekre keressük a választ, hogy miként kapcsolódik egymáshoz szöveg és zene, mitől lesz izgalmas (vagy éppen kevésbé izgalmas) egy dallam, hogyan áll össze a hangzás és a harmóniavilág. A foglalkozásokon való részvételnek nem feltétele a zenei előképzettség, két nyitott fülön kívül más segédeszközre nem lesz szükség.
