Daniel és Michael Barenboim azonban még soha nem játszott együtt Budapesten. Mozart-kamaraestjük rendkívüli élménynek ígérkezik.
Családi kamarazene. Mozartot idézi ez, aki maga is muzsikált szerettei körében, édesapjával, Leopolddal és nővérével, Nannerllel. Most is familiáris lesz a hangulat, bár a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem tágasabb egy 18. századi szalonnál, s a két művész, noha egy családba tartozik, korunk két élvonalbeli hangszerjátékosa. Aki azonban már hallotta produkcióikat, tanúsíthatja: közös teljesítményükben mégis maradt valami hamisítatlanul családias. A hangulat közvetlensége, a gesztusok meghittsége, a kifejezésmód természetessége - tulajdonságok, melyek jelzik, hogy akik itt és most közönség elé lépnek, egymás minden gondolatát ismerik, és egymás szemvillanásaiból is értenek.
Mozart művei szerepelnek műsorukon: három szonáta és egy variációsorozat. A változatok elegánsak, leleményesek, választékosak és karakterellentétekben gazdagok, a szonáták címében pedig nem véletlenül szerepel a későbbi gyakorlathoz képest fordított sorrendben a két hangszer - szonáták zongorára és hegedűre -, ekkor még a zongora gyakran jelentősebb szerepet vállal, mint a vonós hangszer. De azért nem kell félnünk: a hegedűnek is jut bőven feladat - kialakulhat az egyensúly a világklasszisok családi kamarazenéjében.
Műsor:
Mozart: B-dúr szonáta zongorára és hegedűre, K. 378
Mozart: A-dúr szonáta zongorára és hegedűre, K. 526
Mozart: g-moll változatok (hat variáció) az „Au bord d'une fontaine” / „Hélas, j'ai perdu mon amant” című francia dalra, K. 360
Mozart: Esz-dúr szonáta zongorára és hegedűre, K. 481
zongora: Daniel Barenboim
hegedű: Michael Barenboim
