A Fából faragott királyfi Bartók életművében talán elsőként talál utat a szélesebb közönséghez, és egyúttal a romantika színpadi alkotásainak egy lényeges záró pillanata, mert talán az utolsó olyan színpadi mű a megelőző és az utána következő színpadi alkotások sorában, amelyben a szerző egy organikus, pozitív élményt ébresztő befejezést tudott megfogalmazni. Ahogy Bartók Kékszakállújában a férfi és a nő feloldhatatlan különbözőségét, kapcsolatuk általános érvényű, örök sötétségét fogalmazza meg, addig a Fából faragott királyfiban az egymásért vállalt lemondás és áldozat egy boldog szerelem reményében cseng ki. Mai hangversenyünkön a Bartók által készített szvit hangzik el.
Grieg, a skandináv nemzeti romantika legismertebb zeneszerzője mindössze huszonöt éves korában, 1868-ban komponálta a-moll zongoraversenyét, a romantikus versenymű-irodalom egyik legnépszerűbb darabját. A versenyművet gyakran állítják párba Robert Schumann szintén háromtételes és a-moll hangnemű zongoraversenyével. Grieg ráadásul ismerte is Schumann művét. Schumann zenéje mellett a norvég népzene is inspirálta Grieget a versenymű komponálása folyamán, norvég néptánc- és népi hangszerimitációkat is felfedezhetünk a darabban.
Mai hangversenyünket Beethoven egyik legismertebb alkotásával, az V. szimfóniával fejezzük be, melynek nyitó motívumáról maga a szerző is így nyilatkozott: „Így zörget a sors az ajtón.” Maga a szimfónia az ember kétségbeesett küzdelmét és az emberi akarat végső diadalát mutatja meg.
A gálakoncert műsora:
Bartók: A fából faragott királyfi – nagy szvit op. 13
Grieg: a-moll zongoraverseny
xxx
Beethoven: V. szimfónia
Közreműködők:
Balázs-Piri Soma – zongora
Budafoki Dohnányi Zenekar
vezényelnek: a karmesterkurzus résztvevői
