Első, bemutatkozó előadásukat Édenkert címmel tartják a BMC-ben, amely szárnypróbálgatás és állásfoglalás is lesz egyben – új látásmóddal, a műfaji határok feszegetésével, játékossággal és különleges művekkel.
Az Édenkert egy kórusra és zongorára írt költői kompozícióból, illetve két egyfelvonásos operából áll. Az este Kurtág György Mi is a szó? című darabjával kezdődik, amely Samuel Beckett szövegére készült, a balesete után beszélni (újra)tanuló Monyók Ildikó számára. A mű kórus-zongora átirata az Édenkert szereplőinek előadásában, a szerző külön engedélyével hangzik el.
Sosztakovics a sztálini diktatúra alatt írta magyarul Rayok, antiformalista mutatványosbódé címen emlegetett kisoperáját, amely csak évtizedekkel később kerülhetett a nyilvánosság elé. A darab groteszk humorral ábrázolja a művészetről okoskodó demagóg politikusokat, rávilágítva, hogy amint a művészetből propagandát csinálnak, az csupán önmaga üres, sokszor (tragi)komikus árnyává válik. Az előadás egyik különlegessége, hogy a négy okoskodó politikust Vizi Dávid, a Katona József Színház művésze egy személyben alakítja. Sosztakovics szövegét Fehár Renátó átiratában hallhatjuk, míg a partitúrát Bajnok Ádám hangszerelte vonósötösre.
Az este harmadik műve egy magyarországi bemutató, Leonardo Balada kortárs katalán-amerikai szerző The town of greed című egyfelvonásos operája. A darab egy 1990-es évekbeli amerikai kisváros életét mutatja be, ahol a városvezetés elsődleges célja a korrupció és az emberek megvezetése. A műben élesen körvonalazva jelenik meg a populizmus, a propaganda és a villámként változó közhangulat témája. A zene furfangos, csapongó, néhol lírai karaktere a kortárs operával még csak ismerkedők számára is ideális bevezetés a műfajba, a színpadon pedig szokatlan helyzetek, például ide-oda kapcsoló telefonhívások és pop-up megjelenő figurák tarkítják a szürreális történetvezetést. A sok szerep az eredeti anyagban is kevés énekes között oszlik meg, így a virtuóz átváltozások, a kívülről érkező hangok és telefonbeszélgetések egy aprólékosan kidolgozott, mégis elegáns nagyvonalúsággal összefogott rendezést kívánnak meg. Az opera átdolgozva és magyar fordításban kerül színre, amelyet a BUFO társulata Fehér Renátó közreműködésével, a szerző jóváhagyásával dolgoz ki. Főbb szerepekben: Fülöp Kristóf, Fujita Júlia, Cseh Antal és Fodor Gabriella.
Az előadást Ördög Tamás rendezi, a tizenkét tagú kamarazenekart Király Eszter, a BUFO alapítója és zenei vezetője vezényli.
Az előadás plakátját Stark Attila grafikus készítette.
Műsor:
Kurtág György: Mi is a szó?
Az előadás szereplői
Kiss Péter – zongora
Vezényel: Király Eszter
Dmitrij Dmitrijevics Sosztakovics: Kulturkampf (Rayok-adaptáció)
Vizi Dávid – politikusok
BUFO kamarazenekar
Vezényel: Király Eszter
Leonardo Balada: Kapzsiföld (The town of greed)
Fülöp Kristóf, Fujita Júlia, Fodor Gabriella, Cseh Antal, Geiger Lajos, Kőrösi András – ének
BUFO kamarakórus (Karnagy: Szilvay Máté)
BUFO kamarazenekar
Vezényel: Király Eszter
Közreműködik:
Cseh Antal, Fodor Gabriella, Fujita Júlia, Fülöp Kristóf, Geiger Lajos, Kőrösi András, Vizi Dávid – ének
Gál Katalin, Kiss Péter – zongora
BUFO kamarakórus (Karnagy: Szilvay Máté)
BUFO kamarazenekar
Vezényel: Király Eszter
Alkotók:
Látványtervező: Király Betti
Produkciós vezető: Péter Benjámin
Produkciós asszisztens: Kotormán Ábel
Korrepetitor: Gál Katalin
Zenei vezető: Király Eszter
Kórusvezető: Szilvay Máté
Dramaturg: Zsigó Anna
Rendező: Ördög Tamás
