Eldorádó (1988) - 120 éves a magyar film / MÜPAMOZI
Bereményi Géza Európa-díjas kultfilmje a harácsoló és családját barbár szeretettel óvó piackirályról családi emlékekből táplálkozott. A főhős nemcsak a halállal, hanem a történelemmel is üzletel. Ez 1945 és 1956 között többször sikerül neki: miután trógereivel átvészelte a háborút, az egész piacot a markába kaparintja, unokáját arannyal "vásárolja ki" annak gyönge apjától, majd a halál torkából.
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2022. április 11. hétfő, 19:00
A kommunista hatalomváltással ez az önző értékrend is eltűnik a világból, csak a Cseh Tamással megénekelt "kocsmák füstje" marad. Az unoka ’56-ban már nem tud életet menteni a nagypapa felhalmozott "értékeivel". A film maga egyetlen nagy tánc: az unoka extrém optikáján át fényképezett abszurd történelem-balett, amely nemcsak az ábrázolt kort, hanem a kádárizmust és az azt elsöprő "rendszerváltoztatást", annak perspektívátlanságát is érzékelteti. Mindenki a csúcson játszott: Eperjes Károly harmincévesen alakította az ötvenéves Monoryt, Andorai a mindenest, Eszenyi a hisztérikus lányt, Sőth Sándor a Molotov-koktélost, akárcsak a filmrendező Ferenczi Gábort halálba éneklő Pa-dö-dő duó, amely ekkoriban alakult.
Eldorádó (1988) - Hunnia Stúdió, színes, 100 perc
Rendező, forgatókönyvíró: Bereményi Géza Operatőr: Kardos Sándor Zene: Darvas Ferenc Díszlet, kosztüm: Pauer Gyula Vágó: Losonczi Teri Házigazda: Réz András
JOHANNES BRAHMS: Változatok egy Haydn-témára, op. 56
RICHARD STRAUSS: d-moll burleszk zongorára és zenekarra
***
HECTOR BERLIOZ: Rómeó és Júlia, op. 17 – zenekari részletek (Szerelmi jelenet, Mab királynő-scherzo, A magányos Rómeó, Báli jelenet)
François Leleux a világ egyik legjobb oboaművésze, egyszersmind kiváló karmester. A Nemzeti Filharmonikus Zenekarhoz az utóbbi években úgyszólván „hazajár”: koncertjei…
