• Program


    Current events



    A nagyböjt csendjében a Kodály Kórus Debrecen koncertje segíti lelki megtisztulásunkat: műsoruk felfedezésre váró remekműveket kínál, hihetetlen mélységekbe és magasságokba repítve bennünket. Bűnbánat és remény kettőssége fogalmazódik meg a zenékben: Louis Vierne, aki szinte teljesen vakon élte le életét, ünnepi miséjével a francia késő romantika színgazdagságát ígéri – az eredetileg két orgonát is foglalkoztató műből Szathmáry Zsigmond készített egyorgonás változatot, komoly kihívások elé állítva az előadót –, a világ egyik legnépszerűbb élő zeneszerzője, az észt Arvo Pärt műve pedig a bűnbánó Ádám sirámainak megrendítő feldolgozása, mely a spirituális minimalizmus letisztult nyelvén szólít meg. A kórus Kocsis-Holper Zoltán vezetésével, Sárosi Dániel orgonaművésszel és a Kodály Filharmonikusok tagjaival idézi meg a nagyböjt áldozatvállalásának mélységét és a közelgő húsvéti fényt.

    – Tóth Endre –

    Louis Vierne op. 16-os Messe solennelle című műve a francia későromantika egyik legjelentősebb kórusműve. Az 1899-ben komponált mise kiváló példája Vierne mélyen expresszív stílusának, valamint annak, hogy mesterien ötvözte az egyházi zene hagyományos és újító elemeit.  A művet szerzője első elképzelése szerint zenekarra és vegyeskarra írta volna, de tanára Charles-Marie Widor tanácsára végül két orgona alkalmazása mellett döntött. Ez a zenei és akusztikai szempontból izgalmas megoldás azonban a gyakorlatban nem bizonyult célszerűnek, mert a legtöbb templomban nem állt rendelkezésre két megfelelő hangszer. Ezért ma leginkább az átdolgozott, egy orgonás változatban szólal meg a mise zenei anyaga. A későromantikus hangvételben alkotó Vierne a mise ordinárium latin szövegét a Credo nélkül zenésítette meg, ami ezáltal formálisan mise brevis-nek (rövid misének) tekinthető. A darab ilyen módon öt tételre tagolódik. A kórus anyaga többnyire négyszólamú, de időnként tovább osztódik. A Messe solennelle nagyszabású, gazdag textúrájú alkotás, amely egyszerre példázza a zeneszerző hagyományos liturgikus forma iránti elkötelezettségét és rendkívül érzelmes, személyes zenei nyelvezetét.

    Arvo Pärt világhírű észt zeneszerző Adam's Lament (Ádám panasza) című műve mélyen felkavaró alkotás, melyben a szerző minimalista kompozíciós stílusa vallási és filozófiai elemek feltárásával elegyedik. A 2009-ben írt orosz nyelvű kórus-zenekari mű egy ortodox keresztény himnusz szövegét dolgozza fel, melyet az Athoszi Szent Sziluan könyvében található Ádám panasza című fejezet ihletett. Pärt érdeklődése a régi zene, valamint a szakrális témák iránt az úgynevezett tintinnabuli stílus felé való fordulása óta jellemzi munkásságát. Az Ádám panasza szövege a bűnbeesésről szóló ószövetségi elbeszélésen alapul, amely Ádám bánatát és fájdalmát fejezi ki az Istennek való engedetlenség következményei miatt. „Ádám, minden ember ősatyja, amikor a Paradicsomban élt, ismerte Isten szeretetének édességét (…) Amikor kiűzetett az Édenből, fájdalmas panaszra nyitotta a száját, amelybe beleremegett a sivatag.” Szenvedélyes homofón szerkesztésű, kinyilatkoztatás-szerű kórusfrázisok követik egymást, a torlódó szólamok és feloldások a szenvedés és a vigasztalódás örök körforgását jelenítik meg. A mű végén unisono csendül fel zárszó: „Bánata széles lett, mint a tenger, és panaszát csak az a lélek értheti meg, aki megismerte az Istent, és végtelen szeretetét irántunk.”

    – baljos –

    Suggestions


    Bereményi Géza és Víg Mihály Cseh Tamás-estje

    Szulák Andrea gondolt egyet, és úgy döntött, hogy két kerek évfordulót egy feledhetetlen Jubileumi Gálakoncerttel ünnepel meg. Az egyik pályafutásának…

    Warning! The basket time limit is about to expire!
    estimated time left:
    00:00

    item(s) in basket

    total:


    Time limit has expired. Please, put item(s) in to basket again.





    © Minden jog fenntartva - MusicalInfo.hu 2006-2016