Az előadás a játékos ember világába vezet. A pályán két szereplő közös játékának testi elevensége jelenik meg. A játszótársak koncentrált mozgások – futás, ugrálás, úszás, hol víz feletti-, hol víz alatti létezés – közepette reagálnak egymásra. Ez a verseny azonban nem a gyorsaságról vagy a győzelemről szól. A tánctéren látható küzdelem az eleven, mozgásban lévő testek versengése, ám ezúttal a résztvevők sokkal inkább magukkal, s nem a másikkal vívnak meg. A versenytárs (vagy éppen embertárs) titokzatos testjeleire adott hol harmonikus, hol diszharmonikus reakciók keltik a küzdelem érzetét, a testverseny igazi célját.
“Lehet abban valami szimptomatikus, hogy a táncoló testek legkarakteresebb vonása az az úszósapka, amely egységes-szabályos gömböt képez a fejekből és a minimumra redukálja az individuális arcot. Igazi telitalálat! Oskar Schlemmer „műfigurái” jutnak róla eszembe: mintha a Freestyle alakváltó úszónőiben az épp százéves Bauhaus magasztos színházi utópiájának ironikus visszfényei villannának elénk.” - Rényi András, Színház
Előadás után közönségtalálkozó.
Tánc: Bozsányi Lilliána/Ruri Mito (JP) és Góbi Rita
Koreográfia: Góbi Rita
Zene: Szegő Dávid
Fénytervezés: Pavla Beranová (CZ)
Dramaturg: Zsigó Anna
Produkciós asszisztensek: Lena Hashimoto (JP) és Maros Liliána
Az előadás magyar - japán koprodukció: Budapesti Tavaszi Fesztivál, Nemzeti Kulturális Alap, Emberi Erőforrások Minisztériuma, Performing Arts Japan, Kreatív Európa Program (i-Portunus), Life Long Burning, Műhely Alapítvány, SÍN Kulturális Központ, MOHA – Orkesztika Alapítvány, The Saison Foundation.
