HÁROM NEMZET ZENESZERZŐJE - DORA PEJAČEVIĆ EMLÉKÉRE E/2.
Kesselyák Gergely zenei tevékenységének nagyon jelentős része a szomszéd népek zenéjének kutatása és bemutatása Magyarországon, ennek keretében ismerhetjük meg hangversenyünkön a horvát-magyar zeneszerző három fontos alkotását.
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2023. november 10. péntek, 19:00
Láng Dorottya - mezzoszoprán Balog József - zongora
VEZÉNYEL
Kesselyák Gergely
Dora Pejačevič (1885-1923) horvát zeneszerző Budapesten, horvát-magyar grófi családban született. Tanulmányait Zágrábban, Drezdában és Münchenben végezte. Késő-romantikus stílusban komponált, műveinek jegyzéke 106 darabot tartalmaz. Szimfóniáját Bécsben, a Musikverein nagytermében is előadták. Kezdetben zongoradarabokat, szonátákat, dalokat írt, első zenekari műve egy zongoraverseny volt (1913).
Balog József Liszt-, Lajtha- és Artisjus-díjas zongoraművész generációjának egyik legtehetségesebb tagja. A kivételes kvalitású előadóművész egy olyan nemzetközileg is elismert magyar zongorista-tradíció örököse, mely alapjait Liszt Ferenc, Dohnányi Ernő és Bartók Béla fektették le. Briliáns technikájával és érzékeny, mély zeneiségével egyaránt kivívta a kritikusok elismerését és a közönség lelkesedését.
Kesselyák Gergely zenei tevékenységének nagyon jelentős része a szomszéd népek zenéjének kutatása és bemutatása Magyarországon, ennek keretében ismerhetjük meg hangversenyünkön a horvát-magyar zeneszerző három fontos alkotását.
„Túl sötét.”
„Micsoda posvány!”
„Csupa ronda emberről ír!”
„Ez a darab előadhatatlan, már a dialógusai miatt is.”
„Disznók vagytok ti mind, mondják a darabban, s ez találó ezekre az alakokra, de legfőképpen magára a szerzőre.”
„Én bizony nem szeretném, ha ez a Húber a sógorom lenne!”
„Hát írjon végre kellemesebb emberekről, az Istenért, hiszen ezek maga a förtelem...”
„Én csak és kizárólag az író kedvéért olvastam végig.”
„Én már azt se bántam volna, ha belelőnek a súgóba, oly mindegy az már ebben a pokolban...”
„Szörnyű munka!”
„Sivár, sivár.”
