Mindennek van határa, állandóan feszegetjük a határainkat, a határ a csillagos ég, tartsuk tiszteletben egymás határait, közben meg a határok megszűntek, de határvédelemre szükség van, nem is szívesen lépjük át a határainkat, de a távolságtartás mégis rossz, de azért húzzuk meg, lépjük át, tartsuk tiszteletben, gyere közelebb, ne gyere, ez már nem is én vagyok, de most akkor mindennek van határa, vagy csak kinek hol? Mi van?
Izgalmas, rendkívüli, csábító – így lehetne leírni a brit drámaíró Robert Icke és a rendező Andrei Șerban találkozását a bukaresti Nemzeti Színház színpadán.
„Hegedűs a háztetőn… valahol mind azok vagyunk. Megpróbálunk egy letisztult dallamot kicsalni, miközben egyensúlyozunk, hogy ne szegjük nyakunkat. Nem könnyű!”
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
Jegyvásárlás
