• Program


    János vitéz

    János vitéz

    A Petőfi-mű ihletettségében készült daljáték már az ősbemutatón óriási sikert aratott, s egymás után százhatvanötször játszották el. Erre a magyar színházi életben korábban nem volt példa. Alig fél szezon alatt kétszázezren látták, kottájából félmillió, szövegéből egymillió példány fogyott el.

    A János vitéz az első magyaros témájú zenés színpadi játék, amelynek 1904-es bemutatása a magyar öntudat ápolására való igényt elégítette ki, amit a pesti polgár akkorra már a színháztól is elvárt.

    Kacsoh Pongrác - Bakonyi Károly - Heltai Jenő: JÁNOS VITÉZ
    daljáték
    Petőfi Sándor verses elbeszélése nyomán

    A Petőfi-mű ihletettségében készült daljáték már az ősbemutatón óriási sikert aratott, s egymás után százhatvanötször játszották el. Erre a magyar színházi életben korábban nem volt példa. Alig fél szezon alatt kétszázezren látták, kottájából félmillió, szövegéből egymillió példány fogyott el. Néhány hónapon belül huszonkilenc vidéki színház vette meg a darab előadási jogát. A János vitéz az első magyaros témájú zenés színpadi játék, amelynek 1904-es bemutatása a magyar öntudat ápolására való igényt elégítette ki, amit a pesti polgár akkorra már a színháztól is elvárt.
    Bakonyi Károly, számos nagy sikerű operettlibrettó szerzője Kacsóh Pongrácz zeneszerzőt kérte fel a János vitéz megkomponálására. Kacsóh a munkát 5 hónap alatt végezte el.

    „Bakonyi 1903 tavaszán, szűk baráti körben hozta szóba először, hogy Petőfi János vitéze színpadra alkalmazásának gondolatával foglalkozik. Ez azonban meglehetősen nehéz feladatnak ígérkezett, hiszen a „verses népmese" nagyon sok olyan elemet tartalmazott, amelyek színpadra alkalmatlanok voltak. Végül két cselekmény-motívum maradt meg számára: Iluska és Jancsi szerelmének kezdeti- és a halált legyőző csoda árán végül is elért boldogsága, illetve a törökverő-franciamentő hadikaland. A daljáték harmadik felvonásának librettója mintegy „továbbírta" Petőfi meséjét, amelyben eredetileg „A tündérnemzetség gyönyörű körében / S kedves Iluskája szerető ölében / Mai napig János vitéz őkegyelme / Szép Tündérországnak boldog fejedelme." Ezzel ellentétben Bakonyiék úgy döntöttek, hogy Bagó furulyaszavának vonzására Jancsi hazaindul, majd, némi tétovázás után Iluska is követheti. Lehull róla a tündérruha, s a végre egymásra lelt fiatalok megérkeznek a rég elhagyott faluba, új otthonukba."
    (Részlet Székely György tanulmányából)


    JÁNOS VITÉZ, KUKORICA JANCSI: TÖRÖK TAMÁS
    ILUSKA: MISURÁK TÜNDE
    BAGÓ: BARANYI PÉTER
    A GONOSZ MOSTOHA: SAÁROSSY KINGA Jászai-díjas
    FRANCIA KIRÁLY: REITER ZOLTÁN
    FRANCIA KIRÁLYLÁNY: NAGY SZILVIA
    BARTOLO, UDVARI TUDÓS: FEHÉR ISTVÁN
    STRÁZSAMESTER: VOKÓ JÁNOS
    CSŐSZ: BALOGH ANDRÁS
    GAZDA: LISZTÓCZKI PÉTER
     
    Zenekar

    GGTánc Eger:
    EMŐDI ATTILA, GIOELE DEL SANTO, KELEMEN DOROTTYA
    NOVÁK LAURA, PLITA MÁRK, ROVÓ VIRÁG
    TÓTH KAROLINA, TÖRTELI NADIN

    Díszlet: LACZÓ HENRIETTE
    Jelmez: LACZÓ HENRIETTE
    Zenei vezető: NAGY ZOLTÁN
    Korrepetitor: MARÍK ERZSÉBET
    Koreográfus: TOPOLÁNSZKY TAMÁS Harangozó-díjas Érdemes művész
    Társkoreográfus: EMŐDI ATTILA
    Koreográfusasszisztens: KELEMEN DOROTTYA
    Ügyelő: HÓDOSI ILDIKÓ
    Súgó: SZECSKÓ ANDREA
    Rendezőasszisztens: LÁZÁR RITA

    Rendező: HALASI IMRE Jászai-díjas Érdemes művész

    Ajánló


    Az idei világjárvány miatt sajnálatos módon a III. Orosz Zenei Fesztivál teljes programja…

    A Sütemények Királynője Pintér Béla és Társulatának előadása.



    © Minden jog fenntartva - MusicalInfo.hu 2006-2016