JÁSZOK - történelmi dal- és táncjáték alkotóinak kitüntetett célja, hogy bemutassák a jász nép rendkívül összetett, és izgalmas történetét, végig haladva a történelem és az alkotók képzelete rajzolta - megpróbáltatásokkal, leveretésekkel és felemelkedésekkel teli - úton a feltételezett valamikori őshazájuktól, a bronzkori Kelet-Perzsiától, a Kaukázus égbetörő hegyein, a dél-orosz sztyeppéken, a mai Moldván át, a Magyar Királyságig.
Majd tovább az emlékek és a képzelet spirituális útján, mely új hazájukba telepedésüktől, megkeresztelkedésükön, nyelvük, ősi hiedelmeik, szokásaik elvesztésén, önmegváltásukon (Redemptio) át, napjainkig vezet.
Az előadás középpontjában egy a jász életfilozófia hét generációs hagyományára épülő mitikus család történet áll. Főszereplője egy fiatal mai pár, akiknek előélete elevenedik meg a történések során. Ez a mikrokozmosz tágul ki az egész jász nép történetére, hogy az egyes jelenetekben megelevenedjenek a múlt eseményei.
A két szerelmest időről-időre elválasztják egymástól a történelem viharai, de hűségük, szabadságvágyuk újra és újra győzedelmeskedik. Egymásba olvad az intim-privát történet és a Jász nép történelme, a múlt és a jelen, a profán és a szakrális. A hét generációt, a hét főszereplő személyesíti meg, melyek közül a Bölcsek, a jászok múltjának felidézésében, a gyermekszereplők, a jövő megsejtetésében segítenek.
A Jászok történelmi dal- és táncjáték összművészeti alkotásként, sajátos és egyedi módon integrálja jelen korunk tradícionális és kortárs művészetét, szuverén módon szólva a tánc, a zene, a költészet és a vizuális művészet segítségével mindazokról az egyetemes emberi értékekről, amelyek szellemében nem csak a jászok, hanem mi emberek mindannyian, létezni szeretnénk a világban.
Az előadás színpadi történéseiben egy "élő közösség" mindennapi élete, öröme, bánata, leveretése és újrakezdése, az emberi kapcsolatok, a szertartások, a hit mindenek feletti fontossága sejlik fel. A tér és idősíkok hol drámaian, hol játékosan változó spektrumán keresztül jutva el a végkifejletig: az emberi lét, az élet diadalának katartikus kinyilatkoztatásáig.
Mihályi Gábor
"Akár bűnös, akár hős,
Együtt utód és az ős.
Hat nemzedék fenn ragyog,
A hetedik én vagyok."
(Kiss Judit Ágnes)
Előadják:
Magyar Állami Népi Együttes táncművészei
művészeti vezető: Mihályi Gábor
Jászság Népi Együttes
művészeti vezető: Szűcs Gábor
Hírvivők Ensemble
Vezényel: Melis László
Pál István Szalonna és bandája
Jászok Vegyeskar
a Cantate Nobis Énekegyüttes, a Déryné Vegyeskar, a Palotásy János Vegyeskar és a Székely Mihály Kórus tagjaiból
FŐSZEREPLŐK:
Apa: Mizsei Zoltán
Anya: Turi Melinda
Fiú (ének): Philipp György
Lány (ének): Rékasi Emese
Fiú (tánc): Fundák Kristóf
Lány (tánc): Kaszai Lili
Kisfiú: Ivanics Patrik
Kislány: Busai Bori
A Bölcsek: Belházi Sándor, Bús Katalin, Göbölös Ferenc,
Ludnai Kata, Péter Attila, Varga Erzsébet - a Jászság Népi Együttes volt táncosai
ALKOTÓK:
Koncepció, forgatókönyv: Mihályi Gábor, Melis László
Szövegek: Melis László, Mihályi Gábor, Várszegi Tibor, Veszeli Gyöngyi, Kiss Judit Ágnes,
archaikus szövegek, történelmi idézetek
Színpadtechnika és szcenika: Zsidei János Zsono
Fénytervező: Kiss Péter
Hangmérnök: Jendrics Gábor, Zsidei János Zsono
Zeneszerző: Melis László – Erkel-díjas
Film/Látvány, díszlettervező: Soós Andrea
Jelmeztervező: Szűcs Edit – Vágó Nelly-díjas
Koreográfusok: Fitos Dezső – Harangozó-díjas,
Kocsis Enikő – Harangozó-díjas,
Kökény Richárd – Harangozó-díjas
Szűcs Gábor – Csokonai-díjas
Rendezőasszisztens: Szalay Tamás - Bánffy-, és Lyra-díjas
Producer: Soós Andrea
Rendező-koreográfius: Mihályi Gábor – Harangozó-díjas, Érdemes Művész
