Haydn koncertáriáját és Liszt drámai jelenetét a hazai énekestársadalom fiatal kiválósága, a Virtuózok adásaiban ismertté vált szoprán, Kristóf Réka tolmácsolja.
Joseph Haydn második londoni útjára (1794–95) komponálta 100., G-dúr szimfóniáját, mely a szelíd Allegretto második tételt időről időre délceg indulóvá változtató ütőhangszeres effektusok (valójában a korban divatos „törökös” csinnadratta), valamint a tétel vége felé megszólaló trombitafanfár alapján kapta a „Katona” melléknevet. A szimfóniával egy időben keletkezett és hasonlóképpen a második londoni úthoz kapcsolódó Scena di Berenice (Berenice jelenete) a kor divatos műfaja, a koncertária szellemében teremt drámai légkört a koncertpódiumon. A szöveg Pietro Metastasio Antigono című operájának részlete. Berenice Demetriót siratva panaszolja keserű sorsát, arra vágyva, hogy szerelmének társa lehessen a halálban. Akárcsak Haydn Berenicéje, drámai jelenet Liszt Jeanne d’Arc-ja (1845–1874/75) is, mely Alexandre Dumas költeményére készült. A kompozíció zongorakíséretes változatban is fennmaradt, ezúttal azonban az 1858-as, eddig kiadatlan zenekari verziót ismerheti meg a közönség. A műsort záró Liszt-alkotás, az Ünnepi hangok című szimfonikus költemény 1854-es ősbemutatóján bevezető zeneként hangzott fel Schiller Die Huldigung der Künste (A művészetek tisztelete) című drámai költeménye előtt.
Joseph Haydn: G-dúr („Katona”) szimfónia, Hob. I:100
Joseph Haydn: Berenice jelenete – koncertária (Berenice, che fai?), Hob. XXIVa:10
***
Liszt Ferenc: Jeanne d’Arc a máglyán – drámai jelenet szopránhangra és zenekarra (1858-as változat magyarországi bemutatója)
Liszt Ferenc: Ünnepi hangok – szimfonikus költemény
Kristóf Réka szoprán
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Martin Haselböck
