• Program


    Karnebál

    Karnebál

    Ion Luca Caragiale – Parti Nagy Lajos: Karnebál
    zenés vígjáték

    A karneválozó utcán átmenetileg megszűnik minden hierarchikus különbség és korlát, amely az embereket egyébként elválasztja egymástól, zárójelbe kerül számos parancs és tilalom is, amely normális körülmények között, vagyis a karneválon kívüli életben érvényes, s ennek következtében olyan különleges, egyszerre eszményi és valóságos kapcsolattípus lép életbe az emberek közötti érintkezésben, amilyen a megszokott rendben elképzelhetetlen. Kötetlenül familiáris, vásári érintkezés ez, amely nem ismer távolságot ember és ember között.

    Ion Luca Caragiale (1852-1952) darabjában fenekestül felfordul a világ, ami azért különlegesen érdekes, mert a Karnebál – esetleg Karneváli éjszaka, ezen a címen is játszották a darabot – a Balkánon játszódik, ahol amúgy is minden eleve fenekestül felfordítva készül, illetve jön a világra. Aki járt már ott, az tudja: csodavilág a Balkán, és roppant fazonok a lakói, minden, ám mindennek az ellentéte is megtörténhet velük – sőt, utóbbi gyakran meg is történik.

    Caragiale figurái mintha eleve karneválra születtek volna: túlteng bennük az élet, túltengenek bennük a vágyak és az indulatok, túlteng bennük minden, kivéve egyet: az önismeretet; abból mintha egy szemernyi se jutott volna egyiküknek sem, de ez egyáltalán nem zavarja őket, sőt. Ellenállhatatlanabbnak, gazdagabbnak, erősebbnek, szebbnek, okosabbnak képzelik magukat maguknál – és addig-addig képzelődnek, míg a végén igazuk lesz. A téma egyébként a szokásos: férfiak hajkurásznak nőket, nők hajszolnak férfiakat, rendőrök koslatnak civilek után; és mindeközben, mintha csak egy víg karneváli menetben lépdelnénk büszkén, ámde körbe-körbe (míg végül a saját sarkunkra nem taposunk mindahányan) – és persze, ahogy illik, álarcosan, ami alól, ahogy egyre sötétedik az éjszaka, a karnebáli, egyre markánsabban rajzolódnak ki saját, ismeretlennek vélt vagy remélt vagy rettegett vonásaink.

    A Budaörsi Latinovits Színház előadása.

     

    Nae Girimeaborbély és felcser: Bregyán Péter
    Iancu Pampon: Ilyés Róbert
    Nache Razachescu, avagy Cracanel: Márton András
    Adóhivatali gyakornok: Hajdú László
    IordacheGirimea segédje: Böröndi Bence
    Felügyelő: Chován Gábor
    Didina Mazu: Bohoczki Sára
    Miţa Baston: Spolarics Andrea
    Pincér: Fáncsik Roland e.h.
    Álarcos nő: Bakos Lilla
    Zenész, ének: Páder Petra
    Szereplő: Szappanos Emese, Liszkó Zsófia

    Zenészek:
    Rózsa István (tuba)
    Móser Ádám, Réti Benedek (harmonika)
    Tijana Stanković (hegedű)

    Producer: Szabó Ágnes
    Díszlettervező: Virág Vivien, Soki
    Jelmeztervező: Zöldy Z. Gergely
    Szövegíró: Parti Nagy Lajos
    Dramaturg: Kovács Kristóf
    Fordító: Réz Pál
    Zene: Márkos Albert
    Világítástervező: Kehi Richárd
    Súgó: Juhász Gabriella
    Rendezőasszisztens: Barnet Mónika

    Rendező: Berzsenyi Bellaagh Ádám

    Ajánló


    A Mágnás Miska a magyar operett-irodalom egyik legsikeresebb műve, mely újból és újból…

    A Játékszín színpadán először magyarul a népszerű igaz történet! A különös pár –…

    A barokk zene brit szakértője, a Fesztiválzenekar visszatérő karmestere, Jonathan Cohen Vivaldi frappáns,…



    © Minden jog fenntartva - MusicalInfo.hu 2006-2016