A szabadságvágy mindenkiben él, sőt, az ember létezésének alapvető feltétele. Az ember időtlen törekvése a boldogságkeresés, ami saját életünk irányításából fakad. Erre törekszik egy, a hivatására ráunt király, VII. Olivér is. De mit tegyen, ha semmi máshoz nem ért? Hát játszik… Eljátssza, hogy forradalom van, eljátssza, hogy el kell hagynia a trónt, megpróbálja eljátszani a zsiványt, de az nem megy. Azonban közbelép a sors, így ismét játszhat, ezúttal önmagát. Az előadás Szerb Antal regényét dolgozza fel, előtérbe helyezve Sanoval, a festő szemszögét, aki mindezt vászonra álmodja, és mindvégig segíti a királyt az útkeresésében.
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Antas gróf (habókos palotanagy), Dr. Delorme (véresszájú újságíró)
PÖRNECZI ATTILA
Zizigán (jóindulatú dobozgyáros)
FEHÉR ÁKOS
Mary Steel (az amerikai First-lapok újságírója)
MOLNÁR ÁGNES
Eisenstein (amerikai Tizian-galéria tulajdonos)
RUPNIK KÁROLY
Közreműködik a Győri Nemzeti Színház énekkara és tánckara
Zene
KOVÁCS ADRIÁN
Dramaturg
BERECZKI ÁGOTA
Díszlet
CSIKI CSABA
Jelmez
KOVÁCS ALÍZ
Súgó
JAKAB ANITA
Korrepetitor
KERTES ANNA
Ügyelő
KARÁCSONY ANGÉLA
Rendezőasszisztens
TAKÁCS ZOLTÁN
Rendező
ZAKARIÁS ZALÁN
PREMIER: 2024. FEBRUÁR 23. Péntek 19.00
NAGYSZÍNPAD
A szabadságvágy mindenkiben él, sőt, az ember létezésének alapvető feltétele. Az ember időtlen törekvése a boldogságkeresés, ami saját életünk irányításából fakad. Erre törekszik egy, a hivatására ráunt király, VII. Olivér is. De mit tegyen, ha semmi máshoz nem ért? Hát játszik… Eljátssza, hogy forradalom van, eljátssza, hogy el kell hagynia a trónt, megpróbálja eljátszani a zsiványt, de az nem megy. Azonban közbelép a sors, így ismét játszhat, ezúttal önmagát. Az előadás Szerb Antal regényét dolgozza fel, előtérbe helyezve Sandoval, a festő szemszögét, aki mindezt vászonra álmodja, és mindvégig segíti a királyt az útkeresésében.
Ifj. Johann Strauss egyik legnépszerűbb műve, A cigánybáró a Jókai200 emlékév keretében kerül színpadra a Budapesti Operettszínházban. A darab 1885-ben, a Theater an der Wienben aratott először sikert, amikor a zeneszerző Ignaz Schnitzer librettójára komponálta meg nagyszabású operettjét Jókai Mór Szaffi című elbeszélése nyomán.
A régi görögök szerint nem az a bölcs, aki sokat tud, hanem az, aki tudja, mit érdemes csinálni. Tehát a bölcsesség a lényegre vonatkozó gyakorlatias tudás, amely eligazít abban, hogyan érdemes élni.
A fő kérdés tehát az: miként lesz az élettapasztalatból életbölcsesség?
A tapasztalati tanulás modellje szerint négy állomást járunk be újra meg újra, miközben a tudásunk a világról, az életről folyamatosan bővül.
A négy állomás: FELFEDEZÉS, GONDOLKODÁS, DÖNTÉS, CSELEKVÉS
A négy lépésnél buktatók is várhatnak ránk, de a továbblépés lehetőségei is feltárulnak.
