• Program


    Aktuális előadások



    Kurt Weill - Bertolt Brecht: Koldusopera

    Macheath, köznapi nevén a „Bicska” Maxi.............................................. Brasch Bence
    Jonathan Jeremiah Peacock, a “Koldusok barátja” cég tulajdonosa....... Ilyés Róbert
    Celia Peacock, a felesége....................................................................... Takács Katalin
    Polly Peacock, a lánya............................................................................ Kurta Niké m.v.
    Tigris Brown, London rendőrfőkapitánya................................................. Chován Gábor
    Lucy, a lánya............................................................................................ Bohoczki Sára
    Kocsma Jenny.......................................................................................... Spolarics Andrea
    Smith, rendőr............................................................................................ Böröndi Bence
    Bandatagok, koldusok, kurvák, rendőrök................................................. Fehér András mv, Martinkovics Máté mv,
                                                                                                                      Molnár G. Nóra mv, Páder Petra, Takács Zalán mv.

    Zenekar Budaörsi fúvószenekar
    dramaturg: Bíró Bence
    díszlettervező: Devich Botond
    jelmeztervező: Szakos Kriszta
    világítás: Kehi Richárd
    zenei vezető: Dargay Marcell
    koreográfus: Widder Kristóf
    a rendező munkatársa: Barnet Mónika
    súgó: Juhász Gabriella
    rendező: Fehér Balázs Benő

    „Hölgyeim és uraim! Önök most egy operát fognak látni. És mivel ez az opera úgy lett kitalálva, ahogy azt a koldusok elképzelik, illetve mivel olyan olcsónak kellett lennie, hogy még a koldusok is megfizethessék, a címe: Koldusopera.”

    A Dreigroschenoper ősváltozata, John Gay 1728-as zenés balladákkalteletűzdelt műve valószínűleg minden idők első musicalje. A szerző a kor vezető politikusainak állított benne emlékművet, olyant, hogy nem köszönték meg. Nem is nagyon volt miért: Gay The Beggar’s Operájának szereplői a kor néhány valóságos eseményének, illetve szereplőjének állítanak örök emléket, azt állítva róluk, hogy nem csak a kiváltói, de haszonélvezői is a kor legendás nyomorának, és e legendás nyomor köré szervezett közintézményeknek.

    Ugyanígy járt el pontosan kétszáz évvel később Bertolt Brecht is: 1928-ban, a Weimari Köztársaság fénykorában – mely fénykor, mint később kiderült, a bukás előszobája volt. Nekirontott mindenkinek, gazdagnak, szegények, a törvényenkívülieknek és a törvény őreinek egyaránt. De megkapták tőle a magukét a nők és a férfiak, ezek az egymás húsára ácsingózó izgága javíthatatlanok is. A világraszóló sikert Kurt Weill egy új zenés műfaj megteremtésével, Brecht egy új színpadi formával és az éles társadalomkritikával indokolta.

    A Koldusopera megírásakor mindössze harminc éves, de szemtelenül nagyképű Bertolt Brecht valóban radikálisan újat állított előadásaival. A színészeinek azt mondta: Mutassátok meg, hogy megmutattok!
    A nézőinek pedig azt: Ne vágjátok már ezt a romantikus képet! Nehéz is lenne túlromantizálni, amikor Bicska Maxi, London sztár-bűnözője a függöny elé lép, és így énekel az öltönyös nagyérdeműnek:

    Ne mondd nekünk, hogy szép a tisztes élet,
    És minden gazság elkerülhető:
    Mit ér a szó, ha nincs hasunkban étek,
    Előbb zabáljunk, mert ez itt a fő.
    Mi jók legyünk, ti jóllakottak – ez derék,
    De értse végre minden jómadár,
    Mert ezt már csűrni és csavarni dőreség:
    Előbb a has jön, aztán a morál.

    Ajánló


    A meséket mondjuk, hallgatjuk, továbbadjuk, elrontjuk és néha elfelejtjük, aztán a legváratlanabb pillanatban…



    © Minden jog fenntartva - MusicalInfo.hu 2006-2016