Mi, a XXI. század vadászai, akik az alávetettségből a szabadságba kívánunk eljutni, a Szarvasénekben egyfajta mitikus emlékezetet idézünk fel. Keressük a földi átváltozások, történetek égi mását, hogy végül mint szomjazók beléphessünk saját szent terünkbe. Ahhoz, hogy áthaladhassunk a jelképes hídon, el kell hagynunk a régit: a szülői házat, a kedvest, a népet, hogy megszelídítve annak tanúságait, újjá teremthessük a szokott…
több
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2023. november 4. szombat, 19:00
A szarvas az egyetemes kultúrtörténet ősi szimbóluma, elhullatott és újranövelt agancsa maga az örök újrateremtés. Az aranyösvény kapujában áll, és arra szólít fel, hogy kövessük őt saját szellemi világunkba. Ő a démon, a sámán, a varázsló, a tündér vagy a halottak királya, aki képes egy más világba, az új világba hívni a rá vadászót. Vallunk a keresésről, a mindenkor változó emberi állapotról, a vágyakról, a férfi és a nő metamorfózisairól, az elme és a szív fordulópontjairól, a köztes létről, az időtlenségről. Táncképekbe járjuk, lírai szólamokba írjuk, kórusművekbe énekeljük a mélyünkben szunnyadó, közös gyökerek táplálékát. Emlékezünk. Kinyilatkozunk. Hisz a változás ajándék! Magunk felfedezésének útja, a világba való elrendeződés esélye. A halál, a születés, az átalakulás, a szerelem, az idő és a hit örök emberi kérdések. És hogy az ember magát újrateremthesse: „nem iszik pohárból, csak tiszta forrásból”. A kezdet és a vég egyidejű, folklórba kódolt múltunk megtartó erejét éppen e drámaiság teremti, szellemi megújulásunk egyedüli esélyeként. A táncköltészet teremtő erejével: a születő és elhaló mozdulat színpadi igazságával vallunk e szakrális átlényegülésről, a hitben való megerősödésről, József Attila örököseiként a világgal összetartozó lélekről: "Kortyolgat az ég tavából, villó aggancsa világol – ága-boga tükörképe csillagvilág mindensége.”
Az előadás a Hagyományok Háza – Magyar Állami Népi Együttes és a Nemzeti Táncszínház közös produkciója.
Zenei rendező és szerkesztő: Kelemen László Zeneszerző: Kelemen László
Koreográfus: Orza Calin, Fitos Dezső, Furik Rita, Juhász Zsolt, Kocsis Enikő, Mihályi Gábor Jelmeztervező: Furik Rita Díszlettervező: Árvai György Fény- és látványtervező: Kovács Gerzson Péter Dramaturg: Prezsmer Boglárka Rendező-koreográfus: Mihályi Gábor Előadja: a Magyar Állami Népi Együttes tánckara és zenekara, valamint vendégművészek, hangfelvételről közreműködik: Czébely Beáta (m.v.) Szólót énekel: Pál Eszter / Kubinyi Júlia, Hetényi Milán Vendégként közreműködik: Tintér Gabriella Zenekarvezető: Radics Ferenc Tánckarvezető: Ágfalvi György Tánckari asszisztensek: Borbély Beatrix, Jávor Katalin, Farkas Máté, ifj. Zsuráfszky Zoltán Művészeti vezető: Pál István Szalonna Együttesvezető: Mihályi Gábor
Horváth Károly, ismertebb nevén Charlie, Liszt Ferenc-díjas magyar énekes, könnyűzenész, a rock, jazz, blues, funky jellegzetes rekedt hangú előadóművésze.
A nyáron egy fergeteges este keretében, 2025. július 5-én a Tokaj Fesztiválkatlanban ad koncertet.
A magyar rockopera- és musicaltermés messze legsikeresebb darabja, az István, a király a kezdetektõl, az eredeti lemezkiadás óta nemcsak szimfonikus jegyekkel rendelkezett, de áthatotta a klasszikus operákra jellemzõ vokális, zártszámos gondolkodás, a nagyszabású tablók jelenléte és a rockmuzsikát egyetemes távlatokba emelõ hangszerelés is.
Ki ne ismerné Hamupipőke, az árva leány történetét, akit gonosz mostohája és mostohatestvérei elnyomnak, akinek arcocskáját összekormozzák, toprongyosan járatják, mégis…
