„Csak úgy repülnek a hetek, kettőt pislogunk és újra itt a karácsony. És akkor mi újra kiszámoljuk, hogy hányat is kell aludni még, sütjük a puha, illatos mézeskalácsot, és elővesszük az összes kedvenc karácsonyi dalt. Úgyhogy ne dőljetek be a címnek, mi aztán igazán imádjuk a karácsonyt, azt pedig még inkább, hogy ismét együtt ünnepelhetünk a MOM Kultban. Ugye velünk lesztek?”
Mozart utolsó operája, E. Schikaneder szövegét alapul véve, szimbólumokkal mélyen átjárt, misztikus mű a szerelem mélységéről és egyszerűségéről, az élet próbatételeiről és örömeiről, a bölcs gondoskodásról és a romboló ragaszkodásról, a felnőtté válás értékéről és a gyermeknek megmaradás szépségéről.
Egyetlen apró nyelvbotlás tönkreteheti még a lehető legaprólékosabban megtervezett hétvégét is. A szép tervek kártyavárként omlanak össze, hogy végül félreértések és szörnyű bonyodalmak lavinájává változzanak.