A budapesti Néprajzi Múzeum a világ egyik legkorszerűbb etnográfiai intézménye. Gyűjteményében a közel 225 ezer néprajzi tárgy mellett egyedülálló fényképfelvételeket, kéziratokat, fotókat, népzenei és filmfelvételeket őriz.
több
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2023. szeptember 3. vasárnap, 17:00
A Néprajzi Múzeum első időszaki kiállításán a költözés jelképe, a zsúfolásig telt láda nyílik ki, amelyből meglepő tárgyak kerülnek elő. A kiállításba nem csak ikonikus tárgyakat válogattak be: az itt látható több mint száz tárgy jelentős része ritkán vagy sohasem került ki a raktárból, most azonban a gyűjtemény legnépszerűbb darabjaival közösen, frissen restaurálva tárják fel a Néprajzi Múzeum múltját és jelenét. Egzotikus kultúrák és a magyar paraszti világ emblematikus emlékei együtt jelennek itt meg: bőrből, elefántcsontból készült afrikai tárgyak, tollkorona az Amazonas vidékéről, japán szamurájkard, vagy Amur-vidéki halbőr ruha.
KERÁMIATÉR
Az épület főlépcsője mellett mintegy 4000 műtárgyat felvonultató lenyűgöző kiállításban és látványtárban a kerámia tárgyak a múzeum magyar és nemzetközi gyűjteményeiből kerülnek bemutatásra. A nyitvatartási időn túl is látogatható, ingyenesen. Aki végigböngészi a tárgyakat, benyomást nyer a múzeumi gyűjtőszenvedélyről, a tudományos feldolgozómunkáról és arról a végtelen számú témáról, amely a múzeumi tárgyakon keresztül tanulmányozható.
Méta tér
A MÉTA a Néprajzi Múzeum egyedülálló, interaktív közösségi tere. Szabadon birtokba vehető: itt elbújhattok, olvashattok, filmet nézhettek, megbeszélhetitek az élményeiteket egymással. És amíg aktívan, vagy passzívan kikapcsolódtok, az elektronikus eszközeitek is feltöltődhetnek. Itt bárki dolgozhat, tanulhat, informálódhat, kérdéseket tehet fel és válaszok után kutathat. Egy hely, ahol együtt játszhattok, ki- és felpróbálhattok dolgokat, majd fotózhattok, közösen alkothattok, de alkalmanként előadások, foglalkozások, szimpóziumok, rendezvények részesei is lehettek.
Az egyszerű sofőr, Schneider Mátyás fuvarozási vállalkozása hirtelen nagyon sikeres lesz. A család gyorsan meggazdagodik, egy nagy villába költöznek és tulajdonképpen azt sem tudják, hogy mihez kezdjenek rengeteg pénzükkel. A feleség úgy gondolja, hogy mint minden gazdagnak, nekik is jár egy lakáj, így aztán szerződteti Hyppolitot, aki elkezdi rákényszeríteni az egyébként egyszerű családra azokat a szokásokat, amelyeket az arisztokrata családoknál látott. A legrémesebb számukra talán az Operába járás, amit az összes családtag a pokolba kíván. Emellett persze szerelmi szál is van a történetben. Nagy András, akiről csak a történet végén derül ki, hogy arisztokrata és aki a lány apjának cégénél dolgozik, szerelmes Schneiderék lányába, Terkába. A lánynak is tetszik a férfi, de Schneiderné inkább a bájgúnár, semmittevő dendihez, Makács Csabához akarja feleségül adni, mert ő a társadalmi ranglétrán feljebb helyezkedik el.
A történet megmutatja, hogyan keverednek össze a társadalmi és a kényszerűségből erőltetett szerepek, a státuszok és a valódi értékek, és aki nevetséges, az hogyan lesz még nevetségesebb.
Az Őrült Nők Ketrece egy olyan hely, ahol mindenki az lehet, aki. Vagy épp az, aki lenni akar. És ha muszáj másnak mutatnod magad, mint aki vagy? Hit, remény, szeretet, munka, család, haza, tegnap, ma, holnap, én, te – és ketten együtt.
