„Mozart: az élet maga” – fogalmazott találóan a nagy angol karmester, Sir Colin Davis, jószerint mindannyiunk közös benyomását tömören összefoglalva. Ezt a kivételes tüneményt ünnepli a lassanként hagyományossá váló tavaszi Mozart-nap is: délelőttől egészen késő estig, a Zeneakadémia Nagytermében és a Solti Teremben, a Concerto Budapesttel és nagyszerű vendégeivel.
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2019. március 10. vasárnap, 11:00
Mozart: C-dúr kettősverseny, K. 190 Közreműködnek: Abouzahra Amira és Abouzahra Mariam
Mozart: Esz-dúr sinfonia concertante oboára, klarinétra, kürtre és fagottra, K. 297b Közreműködnek: Horváth Béla, Klenyán Csaba, Mohai Bálint, Tóth Bálint
Concerto Budapest Vezényel: Keller András
Wolfgang Amadeus Mozart: C-dúr kettősverseny, K. 190 (K. 186E)
A műfajtörténeti leírások többnyire egyetértenek abban, hogy a concertone valamiféle hibrid, illetve átmeneti műfaj a barokk concerto grosso és a klasszikus szimfónia, illetve versenymű között. Az egyes hangszerek vagy hangszercsoportok kiemelt kezelése Haydn 1761-ben írt Napszak-szimfóniáiban (A reggel, A dél, Az este) is megfigyelhető, illetve a concertáló írásmód a 18. század végén népszerűnek számító sinfonia concertanténak is sajátja. A két szólóhegedűre és zenekarra (melyben az oboának és a csellónak is jelentékeny szólófeladat jut) írt C-dúr concertone 1774-ben (esetleg 1773-ban), Salzburgban keletkezett, a pompás, öt kompozícióból álló hegedűversenysorozat (1775) előtt. Elképzelhető, hogy Mozartra ösztönzőleg hatottak itáliai tapasztalatai, például Giuseppe Sarti vagy Josef Mysliveček darabjai. Mozart a mű kottáját magával vitte 1777-1778-as Mannheimot és Párizst érintő utazására, de arra nincs adatunk, hogy a darab zenekari koncerten elhangzott volna. De elzongorázta a Wendling család otthonában, ahol a házigazda megjegyezte, hogy „ez az a mű, amire Párizsnak szüksége van. Aztán előadtam Bagge bárónak is. Teljesen fel volt dobva”.
Wolfgang Amadeus Mozart: Esz-dúr sinfonia concertante oboára, klarinétra, kürtre és fagottra, K. 297b
Az Esz-dúr sinfonia concertante eredetileg fuvolára, oboára, kürtre és fagottra íródott Mozart négy hangszervirtuóz barátja számára 1778-ban, Párizsban. A művészeket a szerző még Mannheimban ismerte meg, s úgy tervezte, új darabját a párizsi Concerts Spirituels egyik rendezvényén mutatják majd be. A bemutató azonban elmaradt, sőt, a kéziratnak is nyoma veszett. Mozart ugyan néhány hónappal később egy levélben kifejezte szándékát, miszerint újból lekottázná a kompozíciót, erre mégsem került sor. Azt sem tudjuk, ki készítette a mű ma ismert formáját, az oboára, klarinétra, kürtre és fagottra írt változatot.
Csak a szeretet: az egyetlen és ősi, időn és téren átívelő, mindannyiunkat összekötő energiáról beszél Magyarország első számú újcirkusz-társulata, a Recirquel produkciója.
Előfordul: hulla, és annak fagyasztása, csontok, hányás, köpés, meztelenség, verekedés, felnőttfilm-részlet, kitört ujjak, kábítószer fogyasztása és terjesztése, méregkeverés, zászlóégetés (ja ez nem), egyszer elhangzik az a szó, hogy 'zsidó', egyszer az, hogy 'cigány'. Lesz füst, stroboszkóp, hangos zene, riasztó hangeffektek, zaj, káosz, kosz és több liter művér.
..Némi EU-s támogatosítás, színház a záhníszben. Görbetükörerdő, disznógömb, telefonfül. Pár művészi vénával megáldott vendégmunkás, plusz egy talicska aprómajom. Vagyis lidérc.…
