RÉGI ZENÉK
Műsor:
Marcin Mielczewski: Missa super, „O gloriosa Domina”
Jan Dismas Zelenka: Miserere
Joseph Haydn: G-dúr Missa Sancti Nicolai (Nikolaimesse)
Közreműködik:
Kovalik Erika (szoprán), Galgóczy-Boros Dóra (alt), Boros Sándor (tenor), Cserményi Zsombor (basszus) – ének
Kodály Kórus / Kodály Filharmonikusok
Vezényel: Kocsis-Holper Zoltán
Marcin Mielczewski a 17. század első felének jelentős lengyel komponistája volt, akinek művészete nálunk meglehetősen kevéssé ismert. 1632-ben már a varsói királyi kápolna zeneszerzőjeként és muzsikusaként tevékenykedett. Fennmaradt kompozíciói nagyrészt az ún. concertato stílust követik. Művei között miséi mellett motettákat és canzonákat is találunk. Az O glorioso domina című öt tételes miséjében Mielczewski népszerű lengyel dallamokat idéz, melyek mazurka első megjelenései a klasszikus zenében. Mielczewski Missa Super "O gloriosa Domina" című műve azonban számos további ötletet is tartalmaz, a hangfestéstől a mise tartalmának megjelenítésre szolgáló bonyolultabb technikai eszközökig. Tételei: Kyrie, Gloria, Credo, Sanctus, Agnus Dei.
A cseh barokk zene legnagyobb tehetségű mesterének, Jan Dismas Zelenkának (1679-1745) életéről nagyon kevés információval rendelkezünk, pályájának egyes szakaszait szinte teljes homály fedi. Prágai, itáliai és bécsi tanulmányai után művészete a drezdai szász választófejedelmi udvarban teljesedett ki. A Miserere azaz „könyörülj” kifejezés az 50. bűnbánati zsoltár kezdőszava, melyet főként böjti időben, illetve a halottakért imádkoznak a katolikusok. Zelenka a Miserere zsoltárt két alkalommal komponálta meg, az elsőt 1722-ben d-mollban a drezdai udvar húsvéti liturgiájára. A koncerten elhangzó második, c-moll hangnemű megzenésítés 1738-ban készült. A szerző a szoprán szólista mellett négyszólamú vegyeskart és két oboával gazdagított vonósokat alkalmaz. Zenéjének harmóniai leleményessége és mesteri ellenpontozó technikája Zelenkát kiemeli a korabarokk szerzők átlagából. A mű további érdekessége, hogy szerzője a második és ötödik tételben egy Frescobalditól kölcsönzött témát dolgoz fel.
A Nikolai-messe (Szent Miklós mise) egyike Joseph Haydn legjelentősebb egyházi kompozícióinak. A szerző késői miséi közé tartozik, ezért a mű stílusa igen letisztult és kifinomult. A Kyrie és a Dona nobis pacem tételek hatnegyedes metrumú, pasztorális dallama miatt hatnegyedes misének is nevezik. A kompozíciót valószínűleg 1772. december 6-án, köszönetképpen mutatták be Esterházy Miklós herceg névnapja alkalmából. Haydn a misét nagy sietséggel írta, ezért általában rövid formai megoldásokat alkalmazott. Bizonyság erre, hogy a Dona nobis pacem ugyanazt a zenei anyagot tartalmazza, mint a Kyrie, ezáltal adva keretet a kompozíciónak.
- baljos -
Kúpte si vstupenku
