• Program


    Aktuális előadások




    Az előadásban megidézett kor egybeesik A hattyúk tava ősbemutatójának idejével (1877). Ugyanakkor a XIX. század második fele az elburjánzó elmegyógyintézetek, állati lelkek által 'megszállt' betegek, a mentális kórképek kínzásokkal és egyéb furcsa módszerekkel történő kezelésének időszaka is.

    Egy ilyen műintézményben vergődik számos sorstársa mellett a skizofrén Odette – aki képzelgéseiben hattyúkirálynő; bálban, palotában jár, ki-be sétál múltja, jelene, sosemlesz jövője között, hiszen a fantázia szárnyalásának nem szabhat gátat a kórterem magánya vagy a kényszerzubbony. Utóbbi hosszú, madzagban végződő ujjai, mint megcsonkított hattyúszárnyak, az átváltozás pillanatát rögzítik. Már nem ember, még nem hattyú. Már nem egészséges, még nem élőhalott.

    Körötte kettős kötődésű alakok: egyrészt leképezik az alapmű karaktereit, másrészt az intézet lakói vagy alkalmazottai. A Herceg anyja – gyógyító apáca. Alexander – medikustárs. Siegfried – a láncok és erőszak, a fizikai bántalmazás helyett a kedvességre és türelemre hangsúlyt fektető fiatal orvos. Professzor Rothbart, aki maréknyi gyógyszerrel, ágyhoz kötözéssel, hidegvizes-fejmosással űzi a Gonoszt. Ekkor hirtelen felbukkan a szabad külvilágból egy fekete ruhás lány, a nagy rivális, Odile, és Odette mesevilágból szőtt álmaiba is befészkeli magát. E látomásokban fekete hattyúként szegődik nyomába, és el akarja szakítani álmai hercegétől, a fiatal orvostól. Így mosódik valóság és képzelet egyetlen rémálommá össze. Rothbart minden kétségbeesett kísérlete dacára a szépséges, sorsa ellen hiába lázadó lányt nem lehet ép eszénél tartani; számára testi rabságának valósága helyett a hallucinációk szabadsága lesz a végső otthon: a hattyúk tava.

    Csajkovszkij életére is rányomta bélyegét a félelemmel teli titkolózás, számtalanszor küzdött depresszióval, még a halált is megkísértve. Öngyógyításul, terápiás céllal írta ki magából az éteri Fehér és a szenvedélyes Fekete Hattyút, érzékeny, neurotikus lelke kivetüléseit.  De, míg a klasszikus balettműben a hattyúlét a rabság metaforája – előadásunkban a szabadságé, megváltódásé.

                                                                              „a jó győzelme a rossz, a fényé a sötétség fölött"

    Odette – Miriam Munno / Diletta Savini
    Odile – Diletta Ranuzzi / Letizia Melchiorre
    Siegfried – Francesco Totaro / Vincze Lotár
    Rothbart – Czár Gergely / Füzesi Csongor
    Nővér – Nyeste Adrienn
    Alexander – Kiss Róbert
    Segédek – Füzesi Csongor / Czár Gergely, Vincze Lotár / Francesco Totaro
    Lányok, hattyúk – Nier Janka, Giordana Marzocchi, Csató Málna, Chiara Gionti, Letizia Melchiorre / Diletta Ranuzzi

    Zene: Pjotr Iljics Csajkovszkij

    Fény: Szabó Dániel
    Jelmez: Bianca Imelda Jeremias
    Díszlet koncepció: Juronics Tamás
    Díszlet terv, szcenika: Tóth Kázmér
    Animáció: Madarász János, Madarász Gergő
    Díszlet kivitelezés: Scabello
    Dramaturg: Szokolai Brigitta
    Asszisztens: Czár Gergely
    Rendező: Juronics Tamás

    Koreográfia: Juronics Tamás, Czár Gergely és a Társulat

    AZ ELŐADÁS HOSSZA KB. 1 ÓRA 40 PERC, EGY SZÜNETTEL.
    16 ÉVEN FELÜLIEKNEK AJÁNLJUK!

    Ajánló


    Wayne Eagling – Solymosi Tamás / Pjotr Iljics Csajkovszkij A DIÓTÖRŐ Mesebalett két felvonásban

    Vidám és látványos musical az igaz barátságról, az összetartozás erejéről, ami még a legváratlanabb helyzetekben is segítő útitársunk lehet.

    Glattauer vígjátéka nagy emberismerettel és virtuozitással sodorja nézőjét a hősökkel együtt a jövő meglepetései felé...

    Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
    becsült lejárati idő:
    00:00

    tétel a kosárban

    összesen:


    Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!





    © Minden jog fenntartva - MusicalInfo.hu 2006-2016