Találkozások Homérosszal V. Bríszéisz, az meg ki? (FreeSzfe Egyesület)
A hét alkalomra tervezett, beavatószínházi formájú sorozat az Iliasz és az Odüsszeia radikálisan új szempontokra épülő feldolgozását tűzte ki célul: az i.e. 8. században született, európai kultúránk alapját jelentő homéroszi eposzok mai olvasatát Karsai György vezetésével a Freeszfe Egyesület színházi rendező osztályának hallgatói (osztályfőnőkeik: Ascher Tamás és Forgács Péter) állítják színpadra, a Freeszfe Egyesület és az SZFA színészhallgatói szereplésével.
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2022. május 21. szombat, 19:00
BRÍSZÉISZ, AZ MEG KI? A Találkozások Homérosszal című beavatószínházi, 7 részes előadás-sorozat 5. része A Freeszfe Egyesület és Pinceszínház közös produkciója
A sorozat leírása: TALÁLKOZÁSOK HOMÉROSSZAL Beavatószínházi előadás-sorozat: miről szól itt és ma az Iliasz és az Odüsszeia?
Minden részt más rendező készít el, a színpadra állítások a hallgatók tanulmányainak szerves részét képezik. Célunk, hogy az előadásainkra eljövők számára Homérosz a minket körülvevő világgal kapcsolatos kérdésekre érvényes válaszokat megfogalmazó, élvezetes olvasmánnyá váljon, s így a "kötelező olvasmány" megnevezés helyét a jövőben a görög eposzok esetében az "élményt adó, élvezetes olvasnivaló" foglalja el. A homéroszi hősnők és hősök - például Kirké, Nauszikaá, Pénelopé, Akhilleusz, Odüsszeusz, Agamemnón, Télemakhosz - előadásainkban a mi "kortársainkká" válnak, (hős)tetteik, kalandjaik, szenvedéseik és örömeik rólunk (is) szóló történetekké válnak. Egyes részeknél a jelenlévő közönség is bekapcsolódik majd a soron lévő ének(ek) olvasásába, előadásába...
A sorozat szakmai konzulense: Karsai György
Szereplők: Akhilleusz......................... Kardos Tibor Agamemnón..................... Mészáros Máté Többiek............................ Fekete Patrícia
Alkotók: Dramaturg: Réder Ferenc Látványtervező: Domahidy Veronika Rendező: Gálhidy Sára
1958, nyara – Éktelen drága gyémántot hoznak a Minneapolis City Bankba. Egy notórius fegyenc megszökteti magát, hogy lecsapjon a kőre, közben beszáll mellé a kretén haverja, a szélhámos csaja, meg egy... karbantartó. Elcserélt személyazonosságok, titkolt tervek, szerelmi háromszögek, és egy város, ahol lassan a díszpolgár is gengszter. Ludwig herceg gyémántja pedig csak arra vár, hogy valaki, végre, lopja már el.
Van, hogy muszáj mindenestül elmerülni egy igazi klasszikus világában: a Szegedi Kortárs Balett családi mesebalettje erre ad lehetőséget a família minden tagjának.
Van a Bajza utca sarkán egy kis palota. A józsefvárosi Nagytemplom utcai bérházban pedig izgatott a készülődés. Pünkösdi Kató színinövendék a Csókos asszony címszerepét játssza. Ünneplik őt meg eljegyzését Dorozsmay Pista zeneszerzővel. A vőlegény azonban átmulatja az éjszakát, zálogba csapja a jegygyűrűket, és megszökik Rica Macával. A botrányos megcsalatás után érkezik Tarpataky báró, a híres mecénás. Katónak pedig dönteni kell: palota és gazdagság, csillogással kecsegtető siker vagy a szegényes bérházban eltöltött élet boldogságra vágyakozva. Zerkovitz Béla egyik legnépszerűbb, örökzöld, operettje csupa humor, szenvedély, szerelem, színház a békebeli Pestről, amikor olyan slágerek csendülnek fel többek között, mint az Asszonykám, adj egy kis kimenőt, az Éjjel az omnibusz tetején, a Gyere, te nímand, a Mi, muzsikus lelkek, valamint a műfaj és a darab emblematikus dala, a Van a Bajza utca sarkán... kezdetű sláger.
Az ezeregy éjszaka az egyik legismertebb és legcsodálatosabb mese az egész világirodalomban. Páratlanul gazdag és színes történet szerelemről, hűségről, örök…