Hóembernek lenni jaj de jó! Főleg, hogyha hullik ránk a hó. Barátunk a Télapó, a hideg és a tiszta fehér hó. (Hóemberek dala)Marci elindul egy hosszú, kalandos útra, hogy ajándékot hozzon Télapótól, a hóemberek városából kishúgának, Jutkának.
A vidéki birtokon megállt az idő. Unalmas és untató emberek gyűlnek itt össze, akik egymást és önmagukat is halálosan unják. Isznak, sírnak, panaszkodnak, és unalmukban kínozzák egymást. Szeretnének még szeretni, de már nem megy. Olyan emberek ők, akiknek sehogy se jó. Megöregedtek, elkedvetlenedtek és reményvesztettek. Mintha hajótöröttek lennének egy történelemből kiszakadt lakatlan szigeten. De még élnek, mert élni kell, és tűrnek, mert tűrni kell.
Jegyvásárlás
