"Kedvenc dalaim a természetről szólnak, erről fogok énekelni nektek is. A sündisznóról, a harkályról, egy erdei pocsolyáról... és az esőről is, hiszen ősz van, meg a hidegről, mert közeleg a tél. Vagy amiről ti szeretnétek. Biztosan lesz a dalok közt sok régi ismerős, és tán olyan is, amit most tanul majd meg, akinek kedve támad majd velem énekelni. Bízom benne, hogy sokan lesznek! "
A történet Fazekas Mihály művén alapul, a mese régi, de a megközelítés módja merőben új, ugyanis Schwajda György a libák szemszögéből írta meg a cselekményt.
Az Őrült Nők Ketrece egy olyan hely, ahol mindenki az lehet, aki. Vagy épp az, aki lenni akar. És ha muszáj másnak mutatnod magad, mint aki vagy? Hit, remény, szeretet, munka, család, haza, tegnap, ma, holnap, én, te – és ketten együtt.