El tudsz képzelni jobb programot mint egy olyan estét, ahol a sötétség nem félelmetes, hanem csábító?
Az Éj Eleganciája több mint musical, egy szenvedéllyel és titkokkal átszőtt utazás. A misztikusan megvilágított falak között életre kelnek a nagy musical legendák dalai Az Operaház Fantomja, Rómeó és Júlia, Macskák és olyan világslágerek, melyek úgy simítják meg a lelket, mint egy régen vágyott ölelés. Három varázslatos hang, három művész, akik minden egyes dallal egy újabb szívdobbanást idéznek elő és bebizonyítják, hogy a szerelem az egyetlen erő, ami túléli az időt…
Csengeri Attila – A végzet és szenvedély lángoló mestere, aki hangjával örvénylő érzelmek viharába sodor. Mahó Andrea – A bűvös hang, mely úgy ölel körbe, mint egy titkos ígéret az éjszaka mélyén. Kovács Gábor – Az opera fenséges nagykövete, akinek előadása a zene legtisztább esszenciáját tárja elénk.
Ez a trió egyetlen pillanat alatt fonja össze a szenvedélyt, a rejtélyt és a halhatatlan szerelmet.
Mahó Andrea Jászai Mari-, EMeRTon- és Artisjus-díjas színművésznő, énekesnő és szinkronszínésznő. Tanulmányait a Gór Nagy Mária Színitanodában kezdte, majd diplomát szerzett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. Pályafutása során több neves színházban is játszott, köztük a Győri Nemzeti Színházban, a Budapesti Operettszínházban, a Madách Színházban, a Székesfehérvári Vörösmarty Színházban és a Pesti Magyar Színházban. Olyan ikonikus szerepek fűződnek nevéhez, mint Christine az Operaház Fantomjában, Júlia a Rómeó és Júliában, Belle a Szépség és a Szörnyetegben, Cosette a Nyomorultakban, valamint Mary Poppins. Hangjával és tehetségével számos világhírű zeneszerzőt és művészt varázsolt el, mint Andrew Lloyd Webber, Claude-Michel Schönberg, Rhoda Scott és José Cura. 2023-ban a Disney 100 koncerten ő volt az egyetlen magyar női színművész, akit a produkció éneklésre választott. Hangja egyszerre erőteljes és érzékeny, ami azonnal rabul ejti a közönséget.
Csengeri Attila EMeRTon-díjas színész és énekes, akinek neve összeforrt a magyar zenés színház világával. Pályafutása során olyan ikonikus szerepeket játszott, mint Jézus a „Jézus Krisztus Szupersztár” című musicalben, a Fantom az „Operaház Fantomja” előadásában, valamint István és Torda az „István, a király” rockoperában. Emlékezetes alakítása volt Enjolras szerepében a „Nyomorultak” című darabban is. Csengeri Attila művészete nem csak a magyar közönséget varázsolja el, hanem számos külföldi produkcióban is sikerrel szerepelt. Hangjának erőteljessége és érzelmi gazdagsága mindig magával ragadja a közönséget.
Kovács Gábor tanulmányait a Miskolci Egyetemen gazdaságinformatika szakon és a Partiumi Keresztény Egyetem magánének szakán végezte, aki már a Virtuózok című műsorban is megmutatta kiemelkedő képességeit. Az opera világában találta meg önmagát, ahol a zene, a színház és a költészet ereje egyesül, lehetőséget adva számára, hogy teljes mértékben kibontakozzon. Számos helyszínen megmutatta már tehetségét, többek között a több éves olaszországi munkássága során a Puccini Fesztiválon, luccai Teatro Del Giglio-ban, idehaza pedig Bartók+ Operafesztiválon, Verbita fesztiválon idén pedig a Müpában is fellép, valamint rendszeres vendégművésze a Debreceni Csokonai Nemzeti Színháznak is. Musicum Laude Nemzetközi énekverseny külön díjazta produkcióját. Szívesen próbálná ki magát más műfajokban, mint az operett és a kortárs zene. Gábor számára fontos, hogy egyensúlyt tartson a munka és a magánélet között. Célja, hogy maradandó élményt nyújtson a közönségnek és gazdagítsa az opera műfaját.
A musicalben árva gyerekek egy csapata kószál a háborús front kellős közepén. Egy békés hajlékra vágynak, ahová behúzódhatnak éjszakára. És természetesen egy jó falatra. Ha nem kapnak ételt, akkor elcsenik maguk. De ugyan ki tudna haragudni rájuk? Csak túl akarják élni a háborút. Ma, amikor milliók kényszerültek elhagyni otthonukat, ez is döbbenetesen ismerős üzenet.
„Túl sötét.”
„Micsoda posvány!”
„Csupa ronda emberről ír!”
„Ez a darab előadhatatlan, már a dialógusai miatt is.”
„Disznók vagytok ti mind, mondják a darabban, s ez találó ezekre az alakokra, de legfőképpen magára a szerzőre.”
„Én bizony nem szeretném, ha ez a Húber a sógorom lenne!”
„Hát írjon végre kellemesebb emberekről, az Istenért, hiszen ezek maga a förtelem...”
„Én csak és kizárólag az író kedvéért olvastam végig.”
„Én már azt se bántam volna, ha belelőnek a súgóba, oly mindegy az már ebben a pokolban...”
„Szörnyű munka!”
„Sivár, sivár.”
A rembetikót gyakran emlegetik „görög bluesként”. Ez a tradicionális kisázsiai zenén alapuló, görög folkkal keveredő, viszont a városi hagyományokban is…
Jegyvásárlás
