Reneszánsz és tradicionális breton, ír és skót dalok kelta hárfára Tournier: Quatro Preludes pour harp, No.1., No.3. – két hárfára Spohr: c-moll fantázia, Saint-Saëns: Fantázia. Csajkovszkij–Walter-Kühne: Anyegin-fantázia, Smetana–Trneček: Moldva-fantázia
Az iróniájáról és vígjátékairól híres Oscar Wilde 1893-ban bemutatott műve az újszövetségi időkbe vezeti a nézőt, a címszereplő Heródes Antipász mostohalányaként túlfűtött táncáért cserébe magának követelte Keresztelő János fejét. A bibliai történetet a Nemzetiben a költői színház kiemelkedő bolgár rendezője viszi színre.
A nyughatatlan hódító, a szabad életű sevillai nemes története számtalan szerzőt inspirált már. Mozart operát szerzett róla, Kierkegaard filozófiai munkát épített rá, Brecht átiratot készített a nagy francia színpadi szerző, Molière komédiájából. Csak az arcunkra ne fagyjon a mosoly a macedón származású Alekszandar Popovski mostani rendezése láttán, akinek A Mester és Margarita című színpadi vízióját a Nemzeti Színház közönsége nagy elismeréssel fogadta.
Kalap Jakab saját dalaiból álló Bábkoncertje a folk-világzene sokszínűségét ötvözi a magyar hagyományokkal, kialakítva ezzel sajátos egyedi stílusát, mely nagy sikert arat a gyermekek és szüleik körében. Magával ragadó előadásmódját átszövi az állandóan jelen lévő zenei és színpadi humor, mely egyúttal könnyen emészthetővé teszi a népzenei elemekre épülő produkciót. Műsora az élő koncert és a bábszínház csodálatos találkozása.