A városi társadalom a mesterséges fény társadalmává vált a 19. század során. A világítás fejlődő eszközeivel az ember fokozatosan és egyre hatékonyabban vette birtokába az éjszakát. A mesterséges fény kitágította a térhasználatot, fellendítette az olvasást, segítette a közlekedést, rugalmassá tette a munkaidőkereteket, feldíszítette az épületeket, utat nyitott a szórakoztatóiparnak, mindezzel új életmód kialakulásához vezetett: átalakította az életritmust.
A világ – ahogyan a fényt a 19. század első felében nevezték – hosszú ideig mesterséges lángok formájában segítette az éjszakai életet. Tárlatvezetésünkön e lángokra fókuszálva arra a kérdésre keressük a választ: hogyan lett a század elején még álmos városokból a millennium idejére világ-város, és kik–mik szolgáltatták a lángokat?
10:00 Molnár Álmos kurátori tárlatvezetése
11:00 MINKONFERENCIA
Előadók:
Fényes Gabriella (régész, főmuzeológus, BTM Aquincumi Múzeum): Róma fénye - Világítás az ókorban
Tomsics Emőke (muzeológus, történész): Fényhatások. Tapasztalatok az éjszakai városban a 19. században
Fábián Borbála (történész): "A közvilágitásnak - utczákon - csak egy kitünő módja van [...] az Auer-féle világitás." Az Auer-égők elterjedése a közvilágításban Magyarországon
Pandur Ildikó (művészettörténész, az Iparművészeti Múzeum Ötvösgyűjteményének főosztályvezetője): Múzsák fényárban. A budapesti Operaház nagycsillárja
Juhász Gábor (főrestaurátor, Iparművészeti Múzeum Ötvösgyűjtemény): Egy nagypolgári villa fényei a századfordulón – A Városligeti fasori Ráth György-villa világítótestei - előadja: Pandur Ildikó
14:00 Molnár Álmos kurátori tárlatvezetése
