Jászai Mari – Blaha Lujza
Két színpadi istennő, két napló- és emlékíró, két köztér-névadó: Blaha Lujza és Jászai Mari. A csalogány és a tragika, akik nélkül a magyar színháztörténet valósággal elmesélhetetlen lenne.
Herbert von Karajan – Szentkuthy Miklós
Lehunyt szemmel vezényelni meg bíborosi jelmezben áldást osztani, s csodált szent szörnyeteggé válni a nagyvilág koncertközönsége vagy a saját olvasótábor szemében. Vitalitás, karizma, rejtélyesség és misztifikáció - két életnagyságnál nagyobb példán.
Friedrich Nietzsche – Munkácsy Mihály
Két nyughatatlan szellem, két eltérő életstratégia, két századvégi összeomlás - és két problematikus utóélet, amelynek megártott a rossztörténelem, illetve a kátrány.
Jacques Offenbach – Heinrich Heine
Ugyan volt köztük majd' egy nemzedéknyi távolság, ám a hasonlóságok mégis szembeötlőek. Nemcsak a Rajna menti indulás, a családeredet, és nem is csupán Párizs. Gúny és érzelmesség az operettszínpadon meg a matracsírban.
Gioachino Rossini – Id. Alexandre Dumas
Kimeríthetetlen fantázia, hatalmas életmű, a kortársak és az utókor által egyszerre csodált és fejcsóválva kárhoztatott alkotói könnyedség - mindezeket Rossinival és az idősebb Dumas-val kapcsolatban egyaránt emlegethetjük. Két szenvedelmes haspók a XIX. századból.
Jegyvásárlás
