Kinek és minek akarunk megfelelni a szex soràn? Hogyan kell elmenni? Ti már hányszor? Mit csináljak, hogy nekem és a partneremnek is jó legyen? Neked hol a határ? Egyaltalàn mit nevezünk ma szexnek? Nektek mi az intimitáshoz fűződő viszonyotok? Használod még a képzeleted, vagy csak a pornó? Hány centis szőr elfogadható még? Mikor kell elővenni az óvszert?
A székely kapu az ősi erő, a hit, a remény, az Istenhez való tartozás jelképe, kommunikációs csatorna ég és föld között. Három oszlopa a test, a lélek és a szellem egységére utal, faragásai védelmi, kegyelmi és áldást adó szimbólumok.
Színdarab részletek tükrében, a vállalkozó kedvű nézők közreműködésével mutatjuk be a családállítás rendszerét. Mindezt pszichológiai elemzéssel, különleges előadásban.
A FrenÁk Társulat legfrissebb produkciójában egy dinamikus, fiatal csapat áll színpadra, melynek kreatív táncosai színes kulturális hátterük és nyelvi különbségeik energiáiból építkezve új alkotói szemlélettel kapcsolódnak a FrenÁk alkotta koncepcióhoz. Az összművészeti, multimediális alkotásban a két, egymást ellenpontozó, egyben egymást kiegészítő rész korunk ellentmondásaira reflektál.
Külvárosi motelszoba. A középkorú Rolly és a huszonéves fia, Stevie, félelemben várják, hogy mi fog történni. Megbízta őket egy nagymenő bűnöző egy komoly feladattal, de ők nem követték pontosan a tervet. Itt elbújtak. Egyelőre nem tudják, hogy mit csináljanak, csak idegesen néznek ki az ablakon, és leszögezik, hogy amíg csak lehet, ebben a motelszobában kell maradniuk – különben elkapják őket és meghalnak. Phillie, a motel portása viszont bekopog, mert a szobát már két órája el kellett volna hagyni – ha Rolly és Stevie maradni akarnak, az plusz negyven dollár. Rollynak és Stevie-nek nincs plusz negyven dollárja… De elraboltak egy lányt, és most itt van velük a motel fürdőjében, megkötözve…
A magyar nyelvterület keleti határához utazunk Felcsíkba. A csíki székelyek által lakott tájegység napjainkban is virágzó és élő tánchagyományaival ismerkedünk, melyet régies jegyei mellett a polgári hatások is tarkítanak, gazdagítanak. Igazi érdekesség lesz a vonós hangszerek mellett egy különleges ritmushangszer, az ütőgardon használata. A csíki székelyek tánc közben kedvelik a tréfás üzeneteket tartalmazó csujogatásokat (táncszókat), egész biztos, hogy az előadás során ezekből is megtanulunk néhányat.
Az erdőben minden a természet rendje és körforgása szerint zajlik. Ez a nap mégis kicsit más, hiszen kis mókusok születnek. Bár ez is a természet rendje szerint van. De, az egyik kis mókus, Misi, más, mint a többiek, fekete a farkincája.
A történet főhőse Máté, a 18 éves kamaszfiú, akinek a szervezete „nem működik szabályosan”, ugyanis a kioperált szíve visszanő. Titkolóznia kell egy fenyegető közegben, ahol jutalom jár a szomszédoknak, ha feljelentenek valakit, és mindennapos játék a rádióban a bűnössorsolás, ahol koholt vádakkal, számhúzás alapján ítélnek el embereket államellenes felforgató tevékenységért, az űrprogram szabotálásáért, vagy földrengés okozásáért.
A dráma Klebelsberg Kunó feleségének, Botka Saroltának naplója nyomán íródott. Egy kivételesen nagy formátumú politikus és a polgári származású asszony szerelmi házasságának mindennapjai mögött a XX. század drámájának tablóját is láthatja a néző.
A Kossuth-díjas színművésznek negyedszázada jelent meg első lemeze, rajta az azóta legendássá vált Lövölde tér című dallal. A műsorban a közönség az újabb dalokat is hallhatja, elhangzik - többek között - a Hé, 67!, a Pincér-rock, a Moszkva, a Te majd kézen fogsz és hazavezetsz, a Semmi baj.
És sok-sok történet, humor, ahogy azt megszokhattuk Kern Andrástól...
A hazai táncművész képzésére hivatott Magyar Táncművészeti Egyetem (MTE) nemzetközi balettversenyt szervez a magyar táncszakma népszerűsítése érdekében.
Annak ellenére, hogy Karinthy Frigyes nem kedvelte, ha a humoros szövegek írójának skatulyájába kényszerítették, saját korában kétségkívül uralkodott ezen a területen. Az azonban egyedülálló jelenség, hogy a szerző leszármazottai ugyancsak jelentős művészek lettek, tovább gazdagítva a névhez kapcsolódó asszociációinkat.
Munkácsy Mihály (1844-1900) világhírű festőművész volt, akire méltán büszke Békéscsaba városa, hiszen elárvulása után itt élő nagybátyja, Reök István ügyvéd fogadta be. Városunkban megélt élményeit a művész később festészetében is kamatoztatta, hiszen az Ásító inas című kép megfestésével találta meg a saját hangját, innen rugaszkodott tovább a világhírig.