Alice Michel szeretője. Hónapok óta egy hotelben randevúznak, ugyanis mindketten házasok. Ráadásul Alice férje Michel legjobb barátja. Michel- hogy senki ne sérüljön- "mindenki érdekében" hazudozni kezd. Hazudik élvezettel hazudik szenvedéllyel majd hazudik zavartan és kétségbeesve. A hazugság úgy árasztja el az életüket, mint nyitva felejtett csap a lakást.
A darab három szereplője egy futballmérkőzés bírói csapata. Meccs után elszabadul a pokol, a szurkolók haragja elől alig sikerül elmenekülniük. Az öltözőben immár két vesztes életű helyett három ül, és az egyetlen dolog, ami összeköti a három embert, az egy bizonyos nő..
Történetünk egy távoli, varázslatos birodalomban játszódik, ahol az uralkodó a nagy és hatalmas OZ... Hogy miért így, rövid O-val, kiderül a Móricz Zsigmond Színház Nagyszínpadán.
Derítsük ki együtt, várunk Rátok!
“Harmincvalahány éve, A padlás bemutatásának idején, éppen a Vígszínházban és környékén sertepertéltem. Talán másodállású dramaturg voltam? Meg nem mondom! Csak arra emlékezem, hogy ott voltam „A padláson”, mindig bent voltam a darab próbáján, pedig álmomban sem hittem volna el, ha valaki azt mondja, hogy valaha többször is rendezni fogom."
Egy kislány a nyolcvanas évek Magyarországán. Figyel, tanul. Tanulja a világot, aminek a megértése bármikor nagy feladat lenne, de ebben az évtizedben különösen is az.
A lelkünkhöz szól és gondolkodóba ejt Székelyföld különös, misztikummal, néphagyományokkal teleszőtt világa. Az isteni akaratban rendíthetetlenül hívők, ám az Úr döntéseivel mégis folyton pörlekedők világa ez.
Melinda álmodott egy Hazáról, ahol békében élhet. Ahonnan nem kell gyerekként elmenekülnie a két bátyjával, mint kislányként a szülőhazájából, Spanyolországból, azért, mert veszélyben az élete. Azt hitte, hogy Magyarhonban megtalálta azt a hazát, ahol soha többé nem kell félnie.
Csoóri Sándort elsősorban a nyolcvanas években és a rendszerváltás idején kifejtett közéleti aktivitása okán őrzi máig a kollektív emlékezet: ezeknek az éveknek a története nem írható meg nélküle.
Ha a „színházcsinálók” biztosra akarnak menni, akkor a bohózatok bohózatához nyúlnak, ez pedig nem más, mint a Boeing Boeing (Leszállás Párizsban). Camoletti komédiája még a Guinness Rekordok Könyvébe is bekerült, ugyanis ez a világon legtöbbet játszott vígjáték!!!
Két ember egy pontban összeér. Ez a pont most már közös, itt találkoznak. Megérintődnek. Megérintve lenni annyi, mint valami kivételesen érzékeny, intim, mély állapotba kerülni. Ebben a pillanatban valami igazán fontos, valami lényegi történik. Belül valami megmozdul, megváltozik.
Mindenkiben ott van a szunnyadó gyermek, így a tündérmeséket a felnőttek is szeretik, csak be kell őket csomagolni „felnőtt köntösbe”! Musicalünk Kriszta, a fiatal lány felnőtté válásán, első nagy szerelmi csalódásán keresztül idézi meg a Balaton part, a tó ősi mitikus legendáit „Trombitás Frédi” éjszakai „túravezetésével”.
A Charles Dickens Karácsonyi ének című klasszikus kisregényébõl írt magyar zenés mű a legtöbbet játszott musicalek egyike. Főhőse a lelkileg sivár, idősödő milliomos, Ebenezer Scrooge uzsorás, akit még karácsonykor is csak anyagi ügyei foglalkoztatják. Pénzt azonban nem adományoz a szegényeknek, mert úgy gondolja, a gyengének pusztulni kell.
Csokonai Vitéz Mihály, a magyar felvilágosodás legkiemelkedőbb költője, legvidámabb darabjának témája a teremtő jókedv győzelme a szomorúságon és reménytelenségen.
Moliére: A fösvény
vígjáték két részben Szolnoki Szigligeti színház előadásában
Rosanna Clarteda „O avarenzo” (A sóher) c. munkájának felhasználásával
színpadra alkalmazta: Szabó Máté
A Gyáli Arany János Közösségi Ház és Városi Könyvtár Adventi programsorozatának keretén belül a Keserű Aszú című romantikus vígjáték várja az érdeklődőket finom borokkal fűszerezve, hogy egy felejthetetlen gasztroszínházi élménnyel gazdagodhassanak az ünnepek alatt is.
MAGYAROCK DALSZÍNHÁZ KOMÁROM bemutatja
Tolcsvay László – Müller Péter – Müller Péter Sziámi
ISTEN PÉNZE – musical
Charles Dickens „Karácsonyi ének” című műve nyomán