Minden az első Ki mit tud?-dal kezdődött, ahol a „két Gézengúz" egyikeként megnyerte a tévénézők szívét; majd 60 év, csaknem 100 itthon és több, mint 20 külföldön kiadott lemez, megszámlálhatatlan emlékezetes sláger, zenei együttműködés, állandó alkotótársával, Bródy Jánossal közös dal, megzenésített vers után Koncz Zsuzsa még mindig a magyar beat- és klasszikus rockzene megkerülhetetlen ikonja.
Kalap Jakab saját dalaiból álló Bábkoncertje a folk-világzene sokszínűségét ötvözi a magyar hagyományokkal, kialakítva ezzel sajátos egyedi stílusát, mely nagy sikert arat a gyermekek és szüleik körében.
A marokkói gnawa szertartások transzzenéje bár teljesen egyedülálló keveréke az arab és az afrikai hatásoknak, és csak az ebben a stílusban használt hangszereken játsszák, még napjainkban sem ismert széles körben.
Hagyomány, hogy a BFZ évada új operaprodukcióval indul. Fischer Iván a legváltozatosabb műveket választja ki Mozarttól Monteverdin át Brittenig, és nemegyszer fordít egyet azon a bizonyos csavaron.
Erre a koncertre nem kell kiöltözni, nem tart órákig, cserébe barátságos és közvetlen a hangulat, amit még oldottabbá tesznek Fischer Iván szellemes kommentárjai az elhangzó művekről.
Ökrös Csaba halálával hogy is lehetne újból Ökrös zenekari koncert? Ezt a nehéz kérdést próbálják megválaszolni az ittmaradtak, Molnár Miklós, Kelemen László, Mester László „Pintyő”, kiegészülve Gombai Tamással, Pál István „Szalonnával, Pénzes Gézával, valamint a hajdani Ökrös-koncertek állandó meghívottjaival, Balogh Kálmánnal, Berecz Andrással, Juhász Zoltánnal. A táncházmozgalom második hullámában alakult csapat olyan, a táncházakban ma is közkedvelt nótáknak a felröptetője volt, mint a kalotaszegi „Ej, nem szeretem az idők járását”, vagy az ördöngösfüzesi „Már Füzesből kihajtották a nyájat”, de lemezre vett zenéik ma is hallgatottak, mondhatni klasszikussá váltak (Kalotaszegi mulató énekek, Bonchida, háromszor). A koncertet nem csak az Ökrös zenekarral felnőtt idősebb generációnak ajánljuk, a fiatalok is megérezhetik zenéjükben a népzene átütő, lelket emelő szépségét, erejét.
A jazz örökzöldeken kívül funky, jazz-pop, szamba, bossa nova, és main-stream jazzszámokat is játszunk, valamint saját kompozíció és klasszikus zenei átdolgozás is van a repertoárunkon.
Minden életrajzukban olvasható, hogy Quincy Jones szerint ők „a planéta legmenőbb énekes csókái” (azaz „the baddest vocal cats on the planet”). Ezt a véleményt valószínűleg osztotta Ray Charles, Ella Fitzgerald vagy Whitney Houston is, akiket a Take 6 partnereinek mondhatott.
Norvégia egyik legelismertebb népzenésze, Susanne Lundeng zenei múltja Észak-Norvégia népzenéjében gyökerezik, amelyből hegedűsként, zeneszerzőként, énekesként és zenei szabadgondolkodóként alakított ki nemzetközi figyelemre is számot tartó hangzásvilágot.
Ünnepeljétek velünk az idén 10 éve megújult Várkert Bazár jubileumi kulturális évadát a május 31-től június 2-ig tartó VárkertFeszt művészeti fesztiválunkon! A háromnapos rendezvénysorozaton izgalmas családi eseményekkel, fergeteges koncertekkel, irodalmi programokkal, tárlatvezetésekkel, workshopokkal és különleges gasztro-meglepetésekkel várjuk a kicsiket és a nagyokat a Várkert Bazárban.
Idén június 4-én ünnepelné 78. születésnapját Halmos Béla, a táncházmozgalom egyik elindítója, első prímása.
Halmos Béla sok évtizedes aktív tevékenysége során fáradhatatlanul dolgozott a magyar népi kultúra és a táncházmozgalom ügyéért, mind folklórgyűjtőként, mind a városi revival mozgalom irányítójaként szerteágazó tevékenységet folytatott. A Sebő, majd a Kalamajka együttes prímása, a Zenetudományi Intézet munkatársa, a Táncház Egyesület tiszteletbeli elnöke, az Országos Táncháztalálkozó elindítója, a Táncház Archívum megalapítója, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszékének egyik alapítója és tanára volt.
Napjainkban aligha képzelhető el műalkotás, amely fontosabb figyelmeztetést rejtene magában a fenyegető természeti jelenségekről és a Föld lehetséges sorsáról vitázó emberiség számára, mint Az istenek alkonya. Talán még van idő arra, hogy visszaadjuk a gyűrűt a Rajna sellőinek.
A februári koncert után májusban Brahms újabb két magyar tánca, egy kihívást jelentő versenyműve és mélységeket megjáró szimfóniája kerül a Fesztiválzenekar műsorára.
Az 1960-as évek új zenei formáiban megjelenő társadalmi mozgalmak máig ható következménye, hogy Bródy János a magyar kultúra egyik emblematikus alakja lett, és művészetében követhetően tükröződik az elmúlt fél évszázad történelmének minden jelentős fordulata.