Iskoláit Szegeden végezte. Korán kialakult érdeklődése a színház és a színpadi jelmezek iránt. Márk Tivadar jelmeztervező tervezőasszisztensi feladatokat bízott rá az érettségit követően. Ezzel egy időben Schäffer Judit jelmeztervező ajánlásával a Szegedi Nemzeti Színház jelmezasszisztense lett az 1988/1989-es évadban. Ruszt József vezetésével a szegedi társulatból kivált,…
Stanislawa Leszczynska lengyel szülésznő volt. Bába a birkenaui koncentrációs tábor szülészeti barakkjában. Az Anya Stanislawa Leszczynskáról, valamint azokról az…
Szabó Magda szellemes, szenvedélyes, önazonos. A „Régimódi” önéletrajzi ihletésű, felemelő történet a századforduló Magyarországáról. A magyar irodalom egyik legizgalmasabb…
Szerelem, érzékiség, pénz és botrány utáni hajsza Jean de Létraz pazar bohózatában, parádés szereposztással.
Házasoknak kötelező! Szingliknek még inkább!
Iskoláit Szegeden végezte. Korán kialakult érdeklődése a színház és a színpadi jelmezek iránt. Márk Tivadar jelmeztervező tervezőasszisztensi feladatokat bízott rá az érettségit követően. Ezzel egy időben Schäffer Judit jelmeztervező ajánlásával a Szegedi Nemzeti Színház jelmezasszisztense lett az 1988/1989-es évadban. Ruszt József vezetésével a szegedi társulatból kivált, és önálló társulatként működő Független Színpad jelmeztervezői feladatait látta el 1989–90-ben. Első komoly munkáját a Szegedi Szabadtéri Játékokon, 1990 nyarán kapta, amikor a Ruszt József által rendezett Sütő András-dráma, A szúzai menyegző jelmezeit Schäffer Judit tervei felhasználásával állította össze. A jelmeztervezés autodidakta módon történő elsajátítása mellett az eredeti szabási technikák felfedezése vált elsődleges céljává, amit ötven centiméter magas figurákon modellezett, s melyekből több önálló kiállítása is nyílt. Az 1990-es soproni Novus Művészeti Fesztiválon rendezett kiállításának köszönheti, hogy 1991-ben a budapesti Katona József Színház Lári-fári hadnagy felszarvazása című előadásának jelmezeit megtervezhette. Ezt követően szinte az összes budapesti és vidéki színházban dolgozott, illetve több jelentős külföldi munkában közreműködött. 1998-tól a Szegedi Nemzeti Színházban állandó vendégként dolgozik, több mint 85 produkcióhoz tervezett itt jelmezt, köztük mesejátékok, drámák, balettek és operák számára is.
A szegedi közönség a Dömötör-díj odaítélésével kilencszer választotta az évad legjobb jelmeztervezőjének.
Munkáiból: Czene Zoltán – Hajdu Anita – Károlyi Krisztián: Gengszterek - Jelmeztervező Lehár Ferenc: A mosoly országa - Jelmeztervező Móricz Zsigmond: Rokonok - Jelmeztervező Szegedi Nemzeti Színház Tánckara: Peron-swing - Jelmez FENYŐ MIKLÓS – TASNÁDI ISTVÁN: Aranycsapat - Jelmeztervező Nagy Tibor - Pozsgai Zsolt - Bradányi Iván: A KÖLYÖK - Jelmeztervező Zalán Tibor: Szása i Szása - Jelmeztervező Papp András–Térey János: Kazamaták - Jelmez Georges Bizet: Carmen - Jelmeztervező Martin McDonagh: Nagyon, nagyon, nagyon sötét dolog - Jelmeztervező
