Közreműködik: Concerto Budapest
Vezényel: Keller András
Joseph Haydn Krisztus utolsó hét szava a keresztfán című műve a klasszikus zenei repertoár egyik legmélyebb és érzelmileg legmegrendítőbb műve. A darabot a cadizi érsek felkérésére, a nagypénteki istentiszteletre komponálta a zeneszerző 1786-ban. A spanyol egyházi vezető olyan művet szeretett volna, amely Krisztus szenvedésére reflektálva a tisztelet érzetét kelti, ugyanakkor lehetőséget nyújt az ünnepélyes alkalom során a csendes elmélkedésre is. Haydn, aki hívő katolikus volt, mély lelkiséggel és szenvedéllyel vállalta a megbízást. A szöveg az Újszövetség négy evangéliumából vált ismertté, ezek a szenvedéstől és a kétségbeeséstől a végső megbocsátásig és a transzcendenciáig vezető meditatív utat jelképezik.
Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek.
Ma velem leszel a Paradicsomban.
Asszony, íme, a te fiad! Íme, a te anyád!
Istenem, Istenem, miért hagytál el engem?
Szomjazom.
Elvégeztetett.
Atyám, a te kezeidbe ajánlom lelkemet.
A hét lassú tételt egy nyitó Adagio és egy befejező viharos Il terremoto (Földrengés) tétel keretezi. A művet nem sokkal megszületése után vonósnégyes és zongora változatban is megjelentették, sőt Haydn végül egy oratorikus változatot is készített belőle.
Richard Wagner „fennkölt ünnepi színjátékának” a Parsifalnak az előjátéka azon kivételes zeneművek egyike, melyek valósággal mágikus vonzást gyakorolnak a hallgatóra. Az időskori mű partitúrája egy egész életen át tartó alkotói-fejlődési folyamat művészi letisztultságáról tanúskodik. Wagner híres vezérmotívum-technikája a legszervesebb módon jelenik meg a keresztény, a buddhista és a schopenhaueri filozófia elemeiből építkező zenedráma során. A Parsifal, a balga szent történetét feldolgozó darabot tematikája miatt hagyományosan Húsvét környékén tűzik műsorra. Zenekari hangversenyek műsorán az Előjáték mellett a Nagypénteki varázs című részletet szólaltatják meg 3. felvonásból. Ez utóbbi méltatására idézzük a kiváló karmester, Medveczky Ádám szavait: “A természet különleges színben ragyog; hirtelen délelőtti verőfény száll a tájra. Az erdők és mezők virágai harsány színekben ontják a táj ezernyi illatát. Az elbűvölt Parsifal csodálkozó kérdésére Gurnemanz így felel: „Ez a nagypénteki varázs”. Parsifal döbbent kétkedéssel reagál: ez hogy lehet? Hiszen Nagypéntek a fájdalom és a gyász napja, ahol minden, ami él, az ember, és a növényzet sötétbe borul. – Nem fiam – így Gurnemanz – Nagypéntek a megvilágosodás napja, hiszen akkor kap az emberiség örök megváltást, világosságot, fényt.”
– baljos –
Kup bilet
