Százhúsz éve született és kerek száz esztendeje lépett színpadra először Latabár Kálmán, a legendás énekes-komikus, egy régi-régi színészdinasztia legnevesebb, legnépszerűbb tagja. A zseniális Latyi majd’ fél évszázadon át maradt az örök közönség: mindannyiunk kedvence – kevesen gondolták-gondoltuk volna róla, hogy az ő élete kevésbé mulatságos, mint amilyenné estéről-estére a miénket teszi. Pedig a huszadik század inkább rémálomba, mint operettszínpadra illő történelme árnyékot vetett az ő sorsára és pályájára is. A gazdasági világválság bátyjával, Árpival együtt külföldre kergette, és miután Párizstól Johannesburgig beutazta a világot, tért csak haza, hogy néhány év múltán származása miatt leparancsolják a színpadról – később pedig, a személyi kultusz idején, hajszálon múlt csak, hogy nem kiáltották ki a rendszer ellenségének. Mindeközben bátyjával együtt megrendítő szeretettel és kitartással ápolta édesanyjukat, aki egy agyvérzés után harminckét évet töltött betegágyban. Győrei Zsolt színháztörténeti dokumentumok ihlette, fiktív drámájában ez a kapcsolat adja keretét és hátterét egy érzékeny, finomlelkű ember és nagy művész meg-megújuló küzdelmének és vívódásának, amit Peller Károly egyszerre játékos és drámai alakításában elejétől végéig melegség jár át és eleven humor fűszerez.
Az egyszerű sofőr, Schneider Mátyás fuvarozási vállalkozása hirtelen nagyon sikeres lesz. A család gyorsan meggazdagodik, egy nagy villába költöznek és tulajdonképpen azt sem tudják, hogy mihez kezdjenek rengeteg pénzükkel. A feleség úgy gondolja, hogy mint minden gazdagnak, nekik is jár egy lakáj, így aztán szerződteti Hyppolitot, aki elkezdi rákényszeríteni az egyébként egyszerű családra azokat a szokásokat, amelyeket az arisztokrata családoknál látott. A legrémesebb számukra talán az Operába járás, amit az összes családtag a pokolba kíván. Emellett persze szerelmi szál is van a történetben. Nagy András, akiről csak a történet végén derül ki, hogy arisztokrata és aki a lány apjának cégénél dolgozik, szerelmes Schneiderék lányába, Terkába. A lánynak is tetszik a férfi, de Schneiderné inkább a bájgúnár, semmittevő dendihez, Makács Csabához akarja feleségül adni, mert ő a társadalmi ranglétrán feljebb helyezkedik el.
A történet megmutatja, hogyan keverednek össze a társadalmi és a kényszerűségből erőltetett szerepek, a státuszok és a valódi értékek, és aki nevetséges, az hogyan lesz még nevetségesebb.
A Monte Cristo grófja egy igazi, nagy ívű, romantikus musical. A történet ismert: nyüzsgő kikötő, a tenger hullámzása, régi-új szerelmek, esély egy új életre, őrült karneváli forgatag, intrika, bosszúvágy, elégtétel és Párizs, hol jobb és könnyebb az élet... mind-mind megelevenedik Alexandre Dumas világhírű regényének zenés színházi adaptációjában.