• Program


    A magyar kultúra napja

    A magyar kultúra napja

    Köszöntő és ünnepélyes díjátadó a magyar kultúra napja alkalmából

    Nincs aktuális előadás

    Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!

    Utolsó előadás dátuma: 2019. január 22. kedd, 19:30

    Műsor:
    Bartók: 2. hegedűverseny / Kodály: Felszállott a páva – variációk egy magyar népdalra

    Közreműködik:
    Kelemen Barnabás – hegedű / Kodály Filharmonikusok Debrecen

    Vezényel: Somogyi-Tóth Dániel

    A 19. századi reformkor kulturális pezsgésében jöttek létre a magyar zenei élet intézményei és születtek meg – elsősorban Liszt és Erkel tevékenysége nyomán – nemzeti zenénk első jelentős alkotásai. Ennek a folyamatnak a továbbélését és betetőzését jelentette a következő évszázadban Bartók és Kodály művészete és életműve. Mindketten az európai zene gyökereire támaszkodtak (elsősorban német és francia hatásokra), de a népzene megismerése és integrálása nyomán létrejövő egyéni stílusukkal váltak az egyetemes zenekultúra legjelesebb alkotóivá. A magyar kultúra napját ünneplő hangversenyünk műsorán e két zeneszerző egy-egy műve áll, melyeknek külön érdekessége, hogy mindkettőt a világhírű amszterdami Királyi Concertgebouw Zenekar mutatta be, Willem Mengelberg vezényletével.

    Bartók 2. hegedűversenye csak jóval megszületését követően kapta sorszámát. A zeneszerző fiatalkori kéttételes hegedűversenye – melyet szerelmének, Geyer Stefinek ajánlott – ugyanis csak az 1950-es évek végén került először közönség elé. A „nagy” Bartók-hegedűverseny 1937-38-ban keletkezett Székely Zoltán hegedűművész felkérésére, bemutatója 1939 tavaszán volt Amszterdamban. Bartók művében a klasszikus háromtételes szerkezet alkalmazza. A teljes darabot átszövik azok variált és transzformált megjelenésű témák, melyek a magyar népzene hatását tükrözik. A szonátaformában megalkotott első tételt egy Andante tranquillo variációsorozat követi, majd a harmadik, tematikailag és szerkezetileg szabad, és féktelen módon idézi fel a nyitó tétel zenei anyagát. Bartók alkotása egy csapásra a 20. századi versenymű-irodalom egyik legértékesebb, virtuóz darabjává vált, melyet a legjelentősebb hegedűművészek állandóan repertoárjukon tartanak. Koncertünkön Kelemen Barnabás hegedűművész szólójával hallgathatjuk meg ezt a kivételes művet.

    Kodály Páva-variációja minden bizonnyal a komponista egyik legnagyszerűbb zenekari műve, mely sokrétűen tükrözi alkotójának eredeti tehetségét és felkészültségét. A zeneszerző már 1937-ben férfikari műben zenésítette meg Ady Fölszállott a páva című versét, feldolgozva az ötfokú, ún. páva-dallamot.  Zenei múltunk ezen jellegzetes alapmotívuma azonban tovább foglalkoztatta Kodályt, és amikor felkérést kapott, hogy az amszterdami Royal Concertgebouw Orchestra alapításának ötvenedik évfordulójára új zenekari darabot komponáljon, egy nagyszabású variációsorozat megírása mellett döntött. A zeneszerző szerint „megértéséhez semmiféle zenei szaktudás nem kell. De kell ismerni a népdalt, amelyből, mint a virág a magból, kinőtt.”  A mű elején, a mélyvonósok bevezetője után a témát az oboa mutatja be eredeti alakjában. Ezt követően tizenhat karaktervariáció hangzik el, melynek során néhol lírai, másutt játékosan táncos, vagy éppen szenvedélyesen fenyegető epizódok sorát halljuk, élvezhetjük Kodály bámulatos technikai tudását, hangszerelő művészetét. A közel huszonöt perc időtartamú mű végén mintegy hangulati és zenei ellenpontként megjelenik „Az ürögi utca sikeres” kezdetű népdal (mely egyébként tematikus rokonságot mutat a főtémával), majd a páva-dallam diadalmas apoteózisát követően fergeteges kóda zárja le a darabot. A megrendelő holland együttes valószínűleg maradéktalanul elégedett volt Kodály darabjával, mert annak megszólaltatása a zenekar valamennyi hangszercsoportja számára máig igényes feladatot és erőpróbát jelent.

    Ajánlatunk


    1905. Elárverezik a párizsi Operaház teljes hajdani berendezéseit. Többek között egy csillárt, amely a kikiáltó szerint egy máig sem tisztázott baleset okozója volt. A baleset tetteseként az Operaház titokzatos Fantomját emlegették.

    Evita egy fogalom. Evita a nő - kultikus imádat és totális elutasítás között. Evita a megértett és eltaszított. Evita az imádott és az üldözött. Evita az ember.

    Ajánló


    Szörényi Levente – Bródy János / Gyöngyösi Levente ISTVÁN, A KIRÁLY A rockopera szimfonikus operaváltozata két részben, magyar nyelven, magyar…

    Macskabál van az elhagyott színház ódon színpadán. Minden évben egyszer megrendezik a bált, és erre összegyűlnek a környék - nagyon…

    Mrs. Dolly Levi furfangos, házasságokat összehozó cselszövései, melyekkel megözvegyült, fiatalabb és élemedettebb hölgyeket és urakat próbál közös háztartásba terelni, sok-sok…

    Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
    becsült lejárati idő:
    00:00

    tétel a kosárban

    összesen:


    Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!





    © Minden jog fenntartva - MusicalInfo.hu 2006-2016