Csiky Gergely, a XIX. század utolsó harmadának legjelentősebb magyar drámaírója. Az ő sikerei adtak bátorságot fiatal íróknak, hogy a korabeli társadalmat vigyék színpadra, de bátorságot adtak az igazgatóknak is, hogy velük szerencsét próbáljanak, és igen sok tekintetben hozzájárultak ahhoz, hogy a közönségnek a magyar daraboktól való idegenkedését megszüntessék.
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2022. február 25. péntek, 19:00
Csiky Gergely: A NAGYMAMA romantikus vígjáték 2 részben
A bájos történet a kibontakozásig, a boldog befejezésig számtalan kacagtató félreértést, megható fordulatot, bonyodalmat tartogat.
A régi színházi világban, ha egy direktor biztos, garantált kassza- és közönségsikert akart elérni, műsorra tűzte A nagymamát. E kedves vígjáték manapság is időről-időre feltűnik budapesti és vidéki színházaink repertoárjában, hiszen a négy szálon futó szerelmi történet rendkívüli szereplehetőségeket kínál fiatal, s idősebb művészek számára egyaránt.
Csiky bravúros meseszövése elismerésre méltó. A bájos történet a kibontakozásig, a boldog befejezésig számtalan kacagtató félreértést, megható fordulatot, bonyodalmat tartogat. Hogy végül sikerül-e kibogoznia a nagymamának a múltból gyökerező, bonyolult szálakat, s hogy végül ki kivel lesz boldog, erről mesél a darab.
A bemutatón, 1891-ben Prielle Kornélia játszotta a Nagymamát, később hálás szerepet jelentett többek között Blaha Lujzának, Berky Lilinek, Honthy Hannának, Dajka Margitnak, Tolnay Klárinak is.
SZEREPLŐK Szerémi grófné.................................................................. Saárossy Kinga (Jászai-díjas) Ernő, az unokája............................................................... Csathó Norbert Márta................................................................................. Nagy Szilvia Galambosné, a grófné gazdaasszonya............................. Dér Gabi Örkényi Vilmos Báró, nyugalmazott ezredes..................... Várhelyi Dénes Kálmán............................................................................... Török-Ujhelyi Tamás Piroska............................................................................... Nagy Barbara Koszta, nyugalmazott evangélikus tábori lelkész............... Vókó János Tímár Karolin, a leánynevelő intézet tulajdonosa.............. Babócsai Réka Tódorka Szilárd, tanár........................................................ Balogh András Langó Szerafin, nevelőnő.................................................. Dimanopulu Afrodité Intézeti növendékek: Peredy Janka..................................................................... Ivády Erika Eörsy Vilma........................................................................ Fodor Sára Vilkey Berta........................................................................ Novák Laura Aba Margit.......................................................................... Forczek Janka Kereszturi Katica................................................................ Kiss Alexandra Pincér................................................................................. Szőke Olivér Intézeti nevelők.................................................................. Blaskó-Saárossy Zsófia, Hódosi Ildikó, Szecskó Andrea
Alkotók Rendező: Blaskó Balázs (Jászai-díjas) Díszlet: Székely László (Kossuth- és Jászai-díjas érdemes művész, a Nemzet Művésze) Jelmez: Bodnár Enikő Ügyelő: Hódosi Ildikó Súgó: Szecskó Andrea Rendezőasszisztens: Blaskó-Saárossy Zsófia
A legtöbb ember számára ismerős gondolat, hogy mennyire fontos az önelfogadás, hogy önmagunkkal jóban legyünk, önmagunkat képviseljük, kiálljunk magunkért különböző helyzetekben. Amilyen alapvető ez a felvetés, amilyen általános ez a tudás, annál ritkábban tapasztaljuk, hogy ez meg is valósulna. Természetesen nem azért van ez, mert az emberek tudatosan szabotálják a saját életüket, a saját lehetőségeiket, hanem inkább azért, mert észre sem veszik, milyen mellékesnek tűnő dolgok miatt és hányféle módon lehet elfordulni magunktól.
A fogantatástól a születésig negyvenkét hét telik el. Ebben az időszakban játszódik darabunk. Hősünk azonban nem egy születendő gyermek vagy édesanyja, hanem egy szülész-nőgyógyász: Dr. Virágvári Imola.
Ifj. Johann Strauss egyik legnépszerűbb műve, A cigánybáró a Jókai200 emlékév keretében kerül színpadra a Budapesti Operettszínházban. A darab 1885-ben, a Theater an der Wienben aratott először sikert, amikor a zeneszerző Ignaz Schnitzer librettójára komponálta meg nagyszabású operettjét Jókai Mór Szaffi című elbeszélése nyomán.
Ismerős sorsok, világhírű slágerek, ellenállhatatlan humor. A színpadon négy díva, négy csodálatos nő, akik mesterei a humornak és varázslatosan énekelnek...
