Ez, az immár klasszikussá vált zenés játék ugyancsak az ifjúság identitásának kérdésével foglalkozik. A műfaji meghatározás pontos, hiszen mesés elemek, csodák, időutazások, szellemek és az ő kedves játékaik kísérik azt a történetet, melyben mában élő hőseink ármányok, féltékenységek, kicsinyességek, gyanúsítgatások, bűnözők, rendőrök, házmesterek szorításában próbálnak egymásra, azaz boldogságra találni.
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Mindezt Horváth Péter szellemes librettójában, Presser Gábor és Dusán Sztevanovity szinte kivétel nélkül slágerré vált dalaival élik meg. A transzcendenciával, a szellemvilággal, az idő és a tér relativitásával szembesülő fiatalok – megküzdve a való élet kisszerűségével is – más minőségű életre képesek, fel tudják fedezni egymásban és önmagukban a végtelent, túl tudnak lépni a hétköznapok sivárságán.
Ez a játék legalább annyira filozofikus, mint a klasszikus mesék többsége: egyszerű, élvezhető, sőt szórakoztató képletbe helyezi a létezés alapkérdéseit, a saját életük felépítését tervező fiatalok élet-halál küzdelmét.
A játék helyszíne természetesen egy padlás, mégpedig egy belméretében tágas, ám sokszorosan osztott, irracionális, rejtélyes tér. A főhős által készített beszélő számítógép a mi előadásunkban egy sokfunkciójú robot lesz, mely mozgásra is képes, egyfajta emberi imitáció. A szellemek megjelenését igényes fényhatások, színpadtechnikai megoldások kísérik.
félig mese, félig musical
Rádiós............................................................................................................................................... Zayzon Csaba Süni................................................................................................................................................... Baranyi Emma Mamóka............................................................................................................................................ Oravecz Edit Barrabás B Barrabás, a gengszter / Révész, aki külsőleg azonos Barrabással............................... P. Petőcz András Herceg, szellem, 550 éves................................................................................................................ Koscsisák András Kölyök, szellem, 530 éves................................................................................................................. Kovács Ágnes Magdolna Lámpás, szellem, 670 éves............................................................................................................... Egyed Brigitta Meglökő, szellem 560 éves............................................................................................................... Magyar János Témüller, önkéntes............................................................................................................................ Kiss T. István Detektív............................................................................................................................................. Kiss Dávid Üteg.................................................................................................................................................. Molnár Ervin Robinson, a gép............................................................................................................................... Szelle Dávid
Díszlettervező: Kovács Yvette Alida Jelmeztervező: Justin Júlia Korrepetitor: Regovics Zsuzsa Koreográfus: Krámer György A rendező munkatársa: Kiss Dávid ÍRÓ: Presser Gábor, Sztevanovity Dusán, Horváth Péter RENDEZŐ: Vándorfi László
Sahriár király szíve kővé dermedt – árulás és fájdalom zárta börtönbe a lelkét. Amikor elé vezetik Seherezádét, a rabnőt, minden megváltozik. A lány, hogy életét mentse, mesélni kezd.
Mozart csillapíthatatlanul szerelmes volt az életbe. Jöhetett minden, ami „bűnös”: bor, kártya, biliárd. Szenvedélye a zenei ornamentikákban is kifejeződött: burjánzó acciaccaturák, trillák, mások által nem próbált kadenciák, kromatikus futamok. De vágyakozásának legfőbb tárgyai mégiscsak a nők voltak. Remekművei közül nem egyet ajánlott kifejezetten egyik vagy másik szerelmének, akik örök életűvé váltak a hozzájuk írt koncert- és operaáriákban.
