Ezen a padláson „Ég és Föld között" minden megtörténhet, akár csak a mesékben. Egy fiatal tudós megszállottan dolgozik szuper intelligens számítógépén, és különféle titokzatos számításokat végez, de nyugalmát és munkáját állandóan megzavarják különféle halandó és halhatatlan lények...Presser Gábor és Sztevanovity Dusán 1986 nyarán írta meg „A padlás” című musicalt Zsennyén. 1988-ban a Vígszínházban mutatták be, az LGT együttesben akkora már összeszokott alkotópárosként működő Presser és Sztevanovity „félig mese, félig musical” műfaji megjelölésű darabját. A szerzőpároshoz, a librettó társalkotójaként, Horváth Péter drámaíró csatlakozott. A mű azóta az ország szinte valamennyi színházát bejárta. Presser Gábor szerint „talán annak köszönhető a megtisztelő fogadtatás, hogy a mű egy családi, vagy közösségi darab, amely teljesen mentes a politikától és a történelemtől”. Lámpás, a szerelmespár Rádiós és Süni, a folyton szilvás gombócot készítő Mamóka és a többiek története 9-től 99 éves korig mindenkinek szól.
A Lili bárónő a magyar operettirodalom egyik legkedveltebb gyöngyszeme, romantikával, humorral és fülbemászó dallamokkal. A történet középpontjában a büszke arisztokrata hölgy, Lili és a jóképű, de elszegényedett gróf, Illésházy szerelme áll. A gróf álruhában próbálja meghódítani a bárónő szívét, miközben a félreértések egyre újabb bonyodalmakat szülnek. A klasszikus operett minden eleme megtalálható benne: szerelem, intrika, álruhák és nagy kibékülések, nem beszélve az emlékezetes slágerekkel, mint a „Cigaretta-keringő” vagy a „Tündérkirálynő”. A Lili bárónő igazi, szívet melengető színházi élmény, amely generációkat köt össze. Könnyed, elegáns és szórakoztató – egy valódi operettcsemege.
Az előadásban megidézett kor egybeesik A hattyúk tava ősbemutatójának idejével (1877). Ugyanakkor a XIX. század második fele az elburjánzó elmegyógyintézetek,…