A vágy villamosa Venekei Marianna első egészestés koreográfiája. Az évek óta dédelgetett terv Dés Lászlóval közös vállalkozásuk. A szerzők a darabot hangulatilag, zeneileg és látványvilágában is a Tennessee Williams-mű eredeti korában és helyszínén, az 1940-es évek New Orleans-ában hagyva mesélik el a modern balett eszközeivel. Zenei- és táncmotívumokban is a sokszínűség, a karakterek egyedi jellemzése mozgatja az előadást. Blanche DuBois bukásának története a családi szeretet, a viszonzatlan szerelem, az elfogadás és a testiség erejének soha el nem évülő drámája.
A jogtulajdonos engedélyét a Hofra Kft. közvetítette (www.hofra.hu)
Felvételről közreműködik a Magyar Állami Operaház Zenekara, Modern Art Orchestra, Fekete-Kovács Kornél, Dés László, Dés András, Lukács Miklós, Winand Gábor, Károlyi Kati
Karmester Vajda Gergely, Dinyés Dániel Hangmérnök Kurina Tamás Keverés Dorozsmai Péter A hangfelvétel a Tom-Tom Stúdióban készült.
Az előadásban elhangzó Altató című dal szövegét írta Nemes István
Fordította Bán Zsófia Énekli Lou Nemes-Palloc
ALKOTÓK
Koreográfus: Venekei Marianna
Az eredeti dráma szerzője: Tennessee Williams
Zeneszerző: Dés László
Hangszerelte: Erdélyi Péter / Dés László
Zenei rendező: Erdélyi Péter
Librettó Tennessee Williams azonos című drámája nyomán: Venekei Marianna / Dés László
Az idén 75 esztendős Baross Imre Artista- és Előadóművészeti Akadémia legsikeresebb, nemzetközi pódiumokon is ismert, fesztiváldíjas produkcióit mutatja be a Fővárosi Nagycirkusz manézsában az Európában kiemelkedően eredményesnek számító intézmény.
Az egyszerű sofőr, Schneider Mátyás fuvarozási vállalkozása hirtelen nagyon sikeres lesz. A család gyorsan meggazdagodik, egy nagy villába költöznek és tulajdonképpen azt sem tudják, hogy mihez kezdjenek rengeteg pénzükkel. A feleség úgy gondolja, hogy mint minden gazdagnak, nekik is jár egy lakáj, így aztán szerződteti Hyppolitot, aki elkezdi rákényszeríteni az egyébként egyszerű családra azokat a szokásokat, amelyeket az arisztokrata családoknál látott. A legrémesebb számukra talán az Operába járás, amit az összes családtag a pokolba kíván. Emellett persze szerelmi szál is van a történetben. Nagy András, akiről csak a történet végén derül ki, hogy arisztokrata és aki a lány apjának cégénél dolgozik, szerelmes Schneiderék lányába, Terkába. A lánynak is tetszik a férfi, de Schneiderné inkább a bájgúnár, semmittevő dendihez, Makács Csabához akarja feleségül adni, mert ő a társadalmi ranglétrán feljebb helyezkedik el.
A történet megmutatja, hogyan keverednek össze a társadalmi és a kényszerűségből erőltetett szerepek, a státuszok és a valódi értékek, és aki nevetséges, az hogyan lesz még nevetségesebb.