A tékozló fiú hazatérése a Biblia egyik legszebb, megható története. Vannak-e napjainkban tékozló fiúk? Erről szól a Radványi Balázs, Bajor Ervin és Vukovári Panna Tékozló fiúk című műve alapján készült színdarab.
A történet egy színi tanodában játszódik, melyet egy színészházaspár vezet. A stúdiósok harmadéves vizsgaelőadásukra készülődnek, mely a tékozló fiú történetét dolgozza fel. A premierig már csak pár próba van vissza, de az előadás utolsó jelenete, az apa megbocsátása a tékozló fiúnak, sehogy sem akar elkészülni. Krisztát és Koncit, a stúdió vezetőit váratlan magánéleti esemény akadályozza az alkotásban: kisebbik fiúk, Ábel, akit szellemi örökösüknek tekintettek, elhagyta az otthonát. Nem élt a felkínált lehetőséggel, hogy rendezzen a stúdióban, inkább a maga útját kívánja járni másutt, más városban, más országban...
A próbafolyamat során két szálon fut a történet, melyben Jézus példázata rituális színházi előadásként jelenik meg (szakrális térben, jelmezekkel, díszlettel és mai zenével), míg a második szál leginkább a realista színház elemeit viseli magán.
A próbák a megbocsátás, a szülői ház elhagyása, a közösségből való kiszakadás és a szellemi vagyon eltékozlása témái köré szerveződtek.
A stúdiósok között, mint minden közösségben sokszínű emberi viszony alakul és változik, melyek egy részét a furcsa hiányhelyzet és a közelgő vizsga okozza. Szerelmi szálak, barátságok és ellenségeskedések, szakmai rivalizálás színesíti a történetet.
A szülők a gyász fázisain mennek keresztül különböző időszakokban: tagadás, alkudozás, depresszió, düh, belenyugvás, elfogadás. Ezek az állapotok eleinte nemigen segítik az előadás elkészültét, sőt, inkább akadályozzák, később azonban éppen ebből merítenek ihletet és energiát a befejezéshez.
Az előadás különlegessége elsősorban a közösségi alkotás erejében rejlik. A rendező, az író, a látványtervező és a színészek közösen alkották meg a történetet, közösen formálják tovább minden egyes próbán és az előadásokon is. A kellékek és a tér alkalmazkodva a két síkon zajló eseményekhez, világosan működnek egymással párhuzamosan, és a történet végére összemosódnak a határok, ahogy a személyes szál is összeér a stúdió szakmai és közösségi életével.
Dramaturg: Hajós Zsuzsa Dalszövegek: Vukovári Panna és Bajor Ervin Zenei munkatárs: Balog Péter
A legendás páros visszatér egy szenvedéllyel és időtálló slágerekkel teli estére!
Az elmúlt esztendő diadalmenet volt Kökény Attila és Rakonczai Viktor számára. Országszerte és a határon túl is ezrek szívét hódították meg olyan slágerekkel, mint a Ha újra látlak, a Veled elrepülnék vagy a Csókolj még egyszer.
A Visegrádi Nemzetközi Palotajátékok 41 éve állít emléket az 1335-ös visegrádi királytalálkozónak, a középkori Európa egyik legfontosabb eseményének. E három napon látványos lovagi tornák, pompás királyi menet és esti fáklyás felvonulás, vásár és koncertek várja az idelátogatókat, és természetesen a méltán híres királyi palota, gyönyörű reneszánsz kertje és a Salamon-torony is újra pezsgő középkori élettel telik meg.
Szeretettel várjuk Önöket 2026-ban is Palotajátékokra, hogy együtt idézhessük fel azt az utánozhatatlan középkori hangulatot, melynek egyik hiteles helyszíne
Jegyvásárlás
