• Program


    Aktuális előadások






    Micsoda ökörség. Nem tűnt föl még soha senkinek, hogy az európai irodalom szerelmi történeteinek láttán, valójában el kéne mennie kedvünknek attól, hogy szerelmesek legyünk? Ám ennyi vereség és pusztulás láttán is kinek ment volna el a kedve a szerelemtől? Akkor minek mégis e roppant mennyiségű könny, vér, méreg, bosszú, gyilok, s mivégre a sok őrjöngés, téboly, sikoly, hisztéria? (...) Kedves szerelmi regényeink hősei miért taszigálják szerelmesüket a halálba? Ha nem ők, akkor meg ki? Sors? Mi az? Isten? Ki ő? (...) Aki szerelmes regényt olvas, halálra vágyik? Miért tekintettük annyi évszázadon át szépnek a boldogtalanságot, miért élvezzük mások szenvedésének látványát, ha egyszer úgy vélekedünk róla, hogy nem jó? (...) Lehet-e különbséget tenni egy ilyen világban a slágerek és a filozófiák között? (Nádas Péter: Az égi és a földi szerelemről)

    Szabó Lőrinc fordítása alapján

    Szövegkönyv: Ari-Nagy Barbara, Gáspár Ildikó és Závada Péter
     
    ANDROMAKHÉ, Hektór özvegye, Pürrhosz rabnője    Hámori Gabriella
    PÜRRHOSZ, Akhilleusz fia, Epirosz királya    Borsi-Balogh Máté
    ORESZTÉSZ, Agamemnón fia    Patkós Márton
    HERMIONÉ, Heléna és Meneláosz lánya, Pürrhorsz jegyese    Józsa Bettina m.v.
    PÜLADÉSZ, Oresztész barátja    Dóra Béla
    FŐNIX, régen Akhilleusz, most Pürrhosz tanácsadója    Vajda Milán

    díszlet, jelmez: Szabados Luca
    dramaturg: Ari-Nagy Barbara
    zene: Kákonyi Árpád
    világítás: Baumgartner Sándor

    mozgás: Horkay Barnabás
    súgó: Mészáros Csilla
    ügyelő, asszisztens: Laky Diána
    rendező: GÁSPÁR ILDIKÓ

    bemutató: 2020. október 09. Stúdió

    Ajánló


    Baráznay Ignácz történetünk képzeletbeli főhőse. Ő a Szabadságharc mártírja, kit a nemzet csak…

    Moliére komédiázik. Kifiguráz bennünket. Félelmeinket, öncsalásainkat, kicsinyességünket. Ez utolsó színdarabja. 1673. február 17-én…



    © Minden jog fenntartva - MusicalInfo.hu 2006-2016