André állítja, hogy nincsen semmi gond emlékezőképességével, azonban egyre többször kételkedik szeretteiben, majd már az eddig biztosnak hitt életeseményekben is elbizonytalanodik. Eltorzul az idő, eltűnnek a határok múlt és jelen között, keverednek helyek és ismerős arcok..
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2024. február 3. szombat, 15:00
Florian Zeller: Apa színmű Bemutató: 2023. május 19.
André nyolcvan év körüli férfi. Egyre erősebben jelentkeznek rajta a demencia tünetei. Ápolók egész sorát üldözi el maga mellől, amikor kiderül, hogy lánya, Anne hamarosan egy másik városba költözik, új barátjához. Ha André visszautasítja a legújabb ápolójelöltet is, akkor Anne kénytelen lesz őt idősotthonban elhelyezni. André állítja, hogy nincsen semmi gond emlékezőképességével, azonban egyre többször kételkedik szeretteiben, majd már az eddig biztosnak hitt életeseményekben is elbizonytalanodik. Eltorzul az idő, eltűnnek a határok múlt és jelen között, keverednek helyek és ismerős arcok, minden összemosódik...
Szereposztás André................................. Hunyadkürti György Anne, a lánya..................... Mészáros Sára Pierre................................. Szvath Tamás Laura.................................. Török Saca Férfi.................................... Boros Bence Nő....................................... Szvetnyik Kata
A Fővárosi Nagycirkusz nyári műsorában egy kalandos időutazásra hívunk! Hunyjuk be szemünket és repüljünk vissza az időben száz évet! Az 1920-as évekbe érkezünk, egy fantasztikus évtizedbe! Ki ne akart volna akkor élni!? Ki ne akart volna egy stílusos puhakalapban kiszállni egy nyitott sportkocsiból és táncba szaladni, amikor megszólalt a swing, a jazz vagy a charleston?
Repülöm a piros eget, égve reped,
siratom-e, siratom-e majd eleget?
Ha valami így fáj, mélybe talál,
nem a seb, a lélek,
az kiabál.
(Szarka Tamás: Repülöm a piros eget)
Makszim Gorkij első, 1892-ben nyomtatásban is megjelent elbeszélése, a romantikus hangvételű, tragikus szerelmi történetet elmesélő Makar Csudra a neves orosz író egyik legnépszerűbb prózai műve, amely alapján több feldolgozás is készült. A legismertebb ezek közül az 1976-ban kiugró sikerrel bemutatott, Emil Loteanu által rendezett zenés játékfilm, „A cigánytábor az égbe megy”, amely azóta is a szovjet filmművészet legnézettebb alkotásai közé tartozik.
A vén Makar Csudra által elmondott legenda egy büszke cigányfiú, Lojko Zobar és a gyönyörűséges cigánylány, Esthajnal találkozásáról szól, akik egymásba szeretnek, ám a szerelem mindent elsöprő érzését mégis béklyónak tartják, mert útjában áll a szabadságuknak. Mivel egyikük sem akar engedni a másiknak, Lojko végül megöli Esthajnalt.
A szerelem és szabadság fájdalmas ellentétének témája régóta foglalkoztatja Szarka Tamást, a Ghymes együttes legendás költő-zeneszerzőjét, aki számos dalt komponált Gorkij elbeszélésének ihletésére. Megfogalmazása szerint az általa írt cigányballada „két gyönyörű, erős és büszke emberről szól, akiknek annyira erős a szabadságvágya, hogy nem bírják el a világ legszebb kötelékét, és inkább belehalnak”. Szarka Tamás új színpadi művének zenei világa az autentikus cigány népzenében gyökerezik, a nagyszabású produkció látványos vizualitással, lendületes táncokkal és drámai erejű színészi játékkal idézi meg a cigányság folklórját, szenvedélyes lelkületét.
