Szőke Andrea – Kovács Adrián
ÖRÖKSÉG - Eszterházy egyeteme
Egy késő délután hangos, kíváncsi turistacsoport bukkan föl a Líceum csendes falai között. Mindent látni szeretnének, mindenről van véleményük, tudásszomjuk határtalan. Az éppen kétszázötven éves Egyetem épülete valóban lenyűgöző, mintha élne és titkokat rejtene… Mintha az Építtető jelen lenne minden kis zugban, kiszögellésben. És ahogy a vidám társaság nyüzsögve felidézi a múlt eseményeit, valami még jobban megváltozik a térben… álomszerű fény lepi el és a finom porszemcsék egy hihetetlen, ködös élménnyé állnak össze, lassanként... Az épület – vagy inkább egy titokzatos személy az épületben – mesélni kezd. A díszes falak eltűnnek és helyettük egy régi, mégis ismerős helyszín képe kezd kibontakozni… a tizennyolcadik századi Egeré…
1762 tavasza. Barkóczy Ferenc, újonnan kinevezett esztergomi érsek, átadja a püspöki stafétabotot Egerben, Eszterházy Károlynak. A város még nem heverte ki a török uralom okozta károkat, most kezdi összeszedni magát. Ám az új püspök érzi, hogy valami reményteljes lüktetés bizsereg körös-körül. Teológiai, jogi, orvosi iskola bontogatja szárnyait és bár az indulás nehézkes, hatalmas, lelkesítő gondolatok csíráznak. Mint például egy egyetem építésének a terve… Ám a végrehajtás nem is olyan egyszerű… húsz év áldozatos munkája kell hozzá. Emberek, sorsok, kalandok, indulatok. Tervek, elvek, megalkuvás, és sok-sok hit…
A nem csak fülbe, de a szívbe is belopakodó dalbetétekkel átszőtt két felvonás az Egyetem megépülésének bő húsz évében játszódik. A történelmi indíttatású mű egy része fikció, mely főként létező karaktereket felhasználva, egy korrajzilag hiteles, ám színházi dramaturgia szerint megalkotott zenés drámát eredményez. A darabban megjelenik a 18. századi Eger és az Egyetem összes meghatározó személyisége. Ám a cselekményben helyet kapnak a város rég elfeledett (vagy tán csak elképzelt?) polgárai is, többek között egy nagyszájú, ám hatalmas szívű bábaasszony, egy akkor született árva kisfiú, egy minden hájjal megkent hivatalnok is. Szerelem, intrika, szerencsétlenség, áldozat, indulat, humor és határtalan bizalom… A hit, hogy az ember Istennel együtt bármire képes… még a lehetetlenre is.
A mai kerettörténetbe ágyazott előadás célja egy olyan produkció létrehozása, mely úgy emel emléket a 250 éves Egyetem megálmodóinak és létrehozóinak, hogy eközben viszonylag széles közönségréteg számára egy befogadható, maradandó élmény örömét nyújtja. Ehhez az összetett szándékhoz segítséget nyújt az emelkedett és dinamikus jelenetek váltakozása, történelmi hitelesség és szükséges fikció izgalmas összefonódása, a komoly- és csetlő-botló karakterek dialógusai, a korhű- és a mai csengésű zenei világ finom egyvelege. A valóság és a színház eszközeivel, egy emberi léptékkel megélt utat játhat be a néző, aminek a végén nem csak önmagához kerül közelebb, hanem a Mindenséghez és magához a Mindenhatóhoz is.
„Mert ebben az épületben minden lesz. De semmi sem lesz Isten nélkül!”
Szereplők
Író............................................................................................... Gréczy Balázs
Gróf Eszterházy Károly Eger püspöke....................................... Sághy Tamás
Barkóczy Ferenc......................................................................... Horváth Lajos Ottó
Richvaldsky György – kanonok, Barkóczy titkára....................... Szilner Olivér
Androvics Miklós – prépost kanonok.......................................... Fehér István
Mária Terézia.............................................................................. Dér Gabriella
Maxi – Mária Terézia 16.-ik gyereke........................................... Jancsó Benedek
II.József – magyar király............................................................. Gulyás Hermann Sándor
Mária Krisztina – főhercegnő...................................................... Farkas Panna
Jakabfalvi Román – minorita szerzetes...................................... Baráth Zoltán
Snobliné – bába asszony............................................................ Tatár Gabi
Richard – kitalált figura............................................................... Gréczy Balázs
Povolni építőmester.................................................................... Szilner Olivér
Joseph Innaz Gerl – az egyetemi épület tervezője..................... Kancsár József
Lénárt – kőműves....................................................................... Rutka Gergő
Mátyás – kőműves...................................................................... Sztanyiszlav László
Némethy mester.......................................................................... Rutka Gergő
Gróf Eszterházy Ferenc-Károly bátyja, főkancellár..................... Kancsár József
Eszterházy Eleonóra grófnő – Ferenc lánya............................... Koncsos Emese
Markoth Ferenc – egri orvos....................................................... Magócs Ottó
Theresa Kracker.......................................................................... Lendvai Sára
Hell Miksa – csillagász................................................................ Magócs Ottó
Krackerné.................................................................................... Ruszkai Nóra
Táncművészek:
Anna Manetti
Marialaura Savino
Plita Márk
Varga Dánile
Hung-Ming Pan
Winkelmayer Zsófia
Ellenbacher Kamilla
Egri Érseki Fiúkórus:
Schmiedmeiszter Szilvia kórus vezető
Farkas Benedek Lajos,
Kósa – Szántó Magor
Magyari Péter
Balogh László
Tajti Péter
Kovács Bálint
Sós Bulcsú István
Pápai Zétény
Pápai Kolos
Pummer Attila
Ferenc Ferdinánd
Halász Richard
Halász Roland
Vállai Bálint
Zagyva Noel
Szívós Regő
Alkotók:
Szerző: Szőke Andrea
Zeneszerző: Kovács Adrián
Díszlettervező: Rózsa István
Jelmeztervező: Kovács Alíz
Koreográfus: Emődi Attila
Zenei vezető: Csüllög Judit
Rendezőasszisztens: Hódosi Ildikó, Lázár Rita
Rendező: Lendvai Zoltán
Køb Billetter
