A nagy boldogságot beárnyékolta, hogy a Királynénak az volt a kívánsága, hogy a Tündér kertjében termett gyönyörűséges barackból ehessen. A Király hiába figyelmeztette feleségét, hogy annak nagy az ára, hiszen a Tündér a barackért a gyermeküket kéri majd cserébe, a Királyné hajthatatlan volt. Meg is született a gyermek, egy gyönyörű kislány, akit Barackvirágnak neveztek el. Tizenöt éves volt Barackvirág, amikor egyszerre megszólalt a Tündér hangja, emlékeztette a Királyt az ígéretére, és elrepítette Barackvirágot. Barackvirág a Tündér palotájába került. Később a Tündér egy Herceget csalt a palotájába. A testnélküli Tündérnek az volt a terve, hogy megszerezze Barackvirág gyönyörűséges alakját és a Herceget elcsábítsa. A Tündér ezen kívül is még egy különös bosszút szánt Barackvirágnak...Bonyodalom, küszködés, emberi megpróbáltatások, tündér ármánykodások - ahogy Babits jellemzi ezt a csoda-mesét: "Ez igazi tündérmese - mindenféle varázslatokkal és rejtelmekkel."
Egy olasz halászfalu. Sós levegő. Pizzaillat. És lüktető feszültség.
Üdvözlünk Chioggiában – egy isten háta mögötti tengerparti faluban, ahol a frissen sült pizza illata keveredik a sós széllel, a tésztagyúrás hangját pedig egyre hangosabb szóváltások szakítják félbe. Itt élnek azok a nők, akik gyönyörűek, temperamentumosak, és legfőképp: férjet akarnak. De nem akármilyet – és nem akárhogyan. A férfiak ritkán vannak otthon – a tenger viszi őket, gyakran végleg. Így minden hazatérő férfi igazi főnyeremény. Meg is indul a harc értük: csetepaték, cselszövések, féltékenységi jelenetek, sírás és kacagás forgatagában. Néha annyira elszabadul a káosz, hogy repül a pizzatészta, a paradicsomszósz beteríti a fél falu lakosságát, és mindenki arca maszatos lesz – de csak addig, míg elő nem kerül a tökfagyi, minden chioggiai nő kedvence, amit aztán békülésként boldogan nyalogat mindenki.
Goldoni klasszikusa szenvedélyes, sodró, és ízig-vérig olasz. Itt az emberek nem szégyellik az érzéseiket: kiabálva, csókolva, kacagva, balhézva élik az életet. Mediterrán temperamentum, csípős női nyelv, szívből jövő káosz és felszabadító nevetés – ez a vígjáték olyan, mint egy olasz családi ebéd hangos, fűszeres, néha repül valami, de a végén mindenki jóllakik – főleg nevetésből.
Egyszer mindenkinek el kell mennie Chioggiába. Legalább egy estére. Hogy férjet talál-e, azt nem ígérjük. De hogy nevetni fog, az biztos.
A július 3. és 5. között ötödik alkalommal megvalósuló Kórusünnep zárókoncertjén a Hollerung Gábor által alapított Énekel az ország program ezúttal nemzetközivé bővül, és egy nemzetközi összetételű énekkar adja elő közösen a kórusirodalom két legnépszerűbb művét.