Bartók Béla és Liszt Ferenc egy-egy remekműve kerül párba egymással ezen a koncerten, ami korántsem szokványos – mégsem indokolatlan társítás: elvégre Bartók a maga akadémikusi székfoglaló beszédét éppen Lisztről tartotta. Így először az a Versenymű két zongorára és ütőhangszerekre című 1943-as alkotás hangzik majd fel két kiváló fiatal pianistánkkal, Berecz Mihállyal és Ránki Fülöppel, amely az 1937-es kétzongorás és ütőhangszeres Szonátából lelkedzett. Méghozzá egészen praktikus céllal, hogy Bartóknak az amerikai emigrációban legyen kéznél olyan reprezentatív kétzongorás darabja, amelyet a feleségével, Pásztory Dittával közös zenekari hangversenyeken előadhat. „A részletekben felvillanó újszerűségeknél fontosabb az a tökéletesen új, minden addigitól eltérő tartalmi elgondolás, amely a főbb művekben, pl. […] a Faust-szimfónia két szélső tételében megnyilatkozik…” Ez az idézet éppenséggel Bartók említett székfoglalójából való, s a Kovács János által vezényelt koncert második részében az 1854-es Faust-szimfónia mindmáig oly lenyűgöző eredetiségét és újszerűségét is hálásan megtapasztalhatjuk majd.
Egy vagyonos üzletember hirdetést ad fel: néhai üzlettársa fiát keresi, szeretné tisztességesen, rengeteg pénzzel megjutalmazni. Billy bejelentkezik, mint jogos örökös, azonban rá kell jönnie, hogy személyazonosságát nehezebb bizonyítani, mint hitte. Mert egyre több „Billy” érkezik a hirdetésre…
A történet két szélhámosról szól: Lawrence úriember, akiről könnyen elhisszük, hogy nemesi sarj, egy száműzött uralkodó; Freddy Benson azonban kisstílű. Meséjében szegény, beteg nagymamájának gyűjt könyöradományokat. Kettejük barátsága akkor kezdődik, amikor kiderül, hogy mindketten a Riviérán kívánnak turistákat kifosztani, és rájönnek, hogy szövetkezve könnyebb. A Steve Martin és Michael Caine játékával fémjelzett film nem véletlenül ihlette meg a „színházcsinálókat”. A fordulatokban gazdag és rendkívül humoros történet kiváló zenével fűszerezve robbant be a Broadwayre, útját azóta is töretlen nevetésorkán, tapsvihar és díjeső övezi.
Az ezeregy éjszaka az egyik legismertebb és legcsodálatosabb mese az egész világirodalomban. Páratlanul gazdag és színes történet szerelemről, hűségről, örök emberi értékekről, de ravaszságról, cselvetésekről és gyarlóságról is.
