A napjainkban játszódó történetben Hubert és Alex két fura, magányos alak. Az ő kapcsolatuk egy nagyon izgalmas lélektani játék. Hubert – Koltai Róbert – egy a demenciába lassan elmerülő idős férfi, aki attól nyeri el végül a szabadságát, hogy elengedi a valóságba való kapaszkodást és elmerül egy képzelt világban.
A valóság neki is börtön, de neki még álmai sincsenek Mit kezdenek egymással? Merre lehet indulni, ha körbe-körbe mindenütt csak fal van?
„ Hubert: Hol van az a rohadt szemüveg már megint? Az előbb még itt volt.
Alex: Itt is van.
Hubert: Hol?
Alex: Itt, az asztalon.
Hubert: De az előbb még nem volt ott.
Alex: Végig ott volt…”
Ismerős mondatok? A szemüveg helyett mondhatsz esetleg kulcsot, sálat, esernyőt… Aztán lassan elkezd cserben hagyni az időérzéked. Elfelejted, hogy milyen nap van ma, hogy hova is indultál, vagy hogy mit is akartál az egy perccel korábban kezedbe vett golyóstollal. ( Hubert története)
Vagy baleset ér. Vétlenül, sőt véletlenül és már soha többé nem leszel az, aki voltál. Pedig csak a fejed fáj egy kicsit… ( Alex története)
De még kapaszkodsz…Aztán egyszer csak- ki tudja miért épp akkor- jön egy pillanat, amikor elengedsz mindent. Na akkor, akkor indulsz el Batang felé… Hazafelé….!
Hubert: Koltai Róbert
Alex: Szirtes Balázs
Fordította: Pataky Miklós
Látvány: Mucsi Balázs
Rendező: Gaál Ildikó
Jegyvásárlás
