A d-moll zongoraversenyt 25 éves korában komponálta, megírására a megrendülés ihlette, barátja, Robert Schumann öngyilkossági kísérlete után. A művet először szimfóniának szánta, majd átdolgozta két zongorára és ezután találta meg a darab végső formáját. A III. szimfóniát, egyik legtalányosabb művét éppen 25 évvel később komponálta. Sokan párhuzamot látnak a két mű között. Richter János, az ősbemutató karmestere Beethoven Eroica szimfóniájához hasonlította.
Várjon Dénes Liszt- és Kossuth-díjas zongoraművész, egyetemi tanár. Ifjú korában 1. díjat nyert Zürichben, az Anda Géza Nemzetközi Zongoraversenyen. Sokat szerepel kamarazenei koncerteken. Takács-Nagy Gábor hegedűművészként kezdte pályáját, a róla elnevezett vonósnégyes primáriusa volt. A Genfi Zeneakadémia professzora, a svájci Verbier Fesztivál kamarazenekarának és az angol Manchester Camerata karmestere. Érdemes művész, kitüntették Bartók-Pásztory-díjjal és Prima Primissima díjjal.
Az Őrült Nők Ketrece egy olyan hely, ahol mindenki az lehet, aki. Vagy épp az, aki lenni akar. De ha muszáj másnak mutatnod magad, mint aki vagy? Hit, remény, szeretet, munka, család, haza, tegnap, ma, holnap, én, te – és ketten együtt.
Van a Bajza utca sarkán egy kis palota. A józsefvárosi Nagytemplom utcai bérházban pedig izgatott a készülődés. Pünkösdi Kató színinövendék a Csókos asszony címszerepét játssza. Ünneplik őt meg eljegyzését Dorozsmay Pista zeneszerzővel. A vőlegény azonban átmulatja az éjszakát, zálogba csapja a jegygyűrűket, és megszökik Rica Macával. A botrányos megcsalatás után érkezik Tarpataky báró, a híres mecénás. Katónak pedig dönteni kell: palota és gazdagság, csillogással kecsegtető siker vagy a szegényes bérházban eltöltött élet boldogságra vágyakozva. Zerkovitz Béla egyik legnépszerűbb, örökzöld, operettje csupa humor, szenvedély, szerelem, színház a békebeli Pestről, amikor olyan slágerek csendülnek fel többek között, mint az Asszonykám, adj egy kis kimenőt, az Éjjel az omnibusz tetején, a Gyere, te nímand, a Mi, muzsikus lelkek, valamint a műfaj és a darab emblematikus dala, a Van a Bajza utca sarkán... kezdetű sláger.
Schiller szenvedélyektől szétrobbanó darabjában örök ellentétpárok csapnak össze: a kötelesség és a szabadság, a hatalomvágy és az erkölcsi tisztaság, a megfelelési kényszer és önmagunk vállalása, az önzés és a szerelem.
Az előadás a műfajtól megszokott módon nincs híján humornak, játékosságnak, A mosoly országa a kibékíthetetlen világnézeti ellentétek, kulturális és társadalmi…
Jegyvásárlás
