Paul Hindemith német zeneszerző, hegedű-, brácsaművész. 1934-ben sikerrel mutatták be Wilhelm Furtwängler vezényletével fő műve, a Mathis, a festő című opera nyomán keletkezett, azonos című szimfóniáját. A szimfónia világszerte nagy sikert aratott, ma a műfaj modern klasszikusai között tartják számon. Három tétele az Isenheimi Oltár képeit eleveníti meg, mély és erőteljes fogalmazásban, tömör és meggyőző kifejezéssel, a modális középkori hangzásvilágtól az atonalitásig ívelő zeneszerzői technikával. Az első tétel (kép) címe: Angyalok koncertje. A cím az “Es sungen drei Engel ein süssen Gesang” kezdetű régi népénekre utal, amelynek dallamát a tétel zenei anyaga cantus firmusként használja fel. Ez a tétel volt egyébként az opera nyitánya. A lassú második tétel címe: Sírbatétel, az opera hatodik jelenetét idézi fel mély megilletődöttséget sugalló gyászzenéjével. A szimfónia legterjedelmesebb és legjelentősebb része a befejező, harmadik tétel, amely az opera fináléjának egyik részletét dolgozza fel: Szent Antal megkísértése. Nem titok, hogy Szent Antal és Matthias Grünewald alakja a zeneszerző képzeletében eggyé vált, a szent megpróbáltatásainak látomása a művész küzdelmeinek drámai ábrázolása során nagyon is konkrét formát, nagyon is világos értelmet nyer. A poklokon aratott győzelem és a magára talált művész erkölcsi diadala a tétel végén felhangzó gregorián dicsőítő ének (Lauda Sion Salvatorem) és Alleluja hangjaival fejeződik ki.
Hangversenyünket Dobszay-Meskó Ilona: Concerto per Flauto című művével folytatjuk, melyről a szerző így ír: “Fuvolaversenyem Vámosi-Nagy Zsuzsa diplomahangversenyére készült, egy időben Nárcisz és Psyché dalai című Weöres Sándor versekre írott kantátámmal. A versenymű 2. és 3. tétele a kantáta 12. és 8. tételének zenei anyagát kölcsönzi és teljesedik ki virtuóz hangszeres muzsikává. A barokk concerto-k mintájára szinte egyenrangú a szólófuvola a kis létszámú zenekar szólamaival. A szóló eljátszása a legmagasabb fokú szakmai felkészültséget követeli meg, a szólistától egyaránt kíván virtuozitást és érzékenységet.” Mindezeket a mai estén zenekarunk fuvolaművésze, Bánki Berta mutatja be a közönségnek.
Mendelssohn első ízben húszévesen járt Skóciában, és az ott látott táj vad szépsége, valamint a hozzá fűződő fordulatos történelmi események sokáig foglalkoztatták. Az első vázlatok azonnal kialakultak a fejében, mégis jó tíz évet kellett várni a szimfónia elkészültéig, mely mesterien egyesíti a zeneszerző jellegzetes zenei nyelvét és a tájról nyert ihletét.
