Ewa Krcz húszas éveiben járó lengyel lány, akit a II. világháború végén nevelőszülők vettek magukhoz Auschwitzból. Az Auschwitzi Múzeum munkatársa segítségével szeretné megtalálni az igazi szüleit. Egyetlen kiindulópontjuk, hogy a karjára tetovált A 5116-os szám alapján a lányt Magyarországról deportálták. A film az ő találkozását követi nyomon azokkal a magyar családokkal, akik benne vélik felfedezni elveszett rokonukat. Nádasy László filmje volt az első magyar dokumentumfilm, amely az évtizedekig elhallgatott holokauszt témájával foglalkozott.
Kísérőfilm: Rend a házban (12) színes magyar animáció, 1970, r: Szoboszlay Péter, magyar hang, angol felirat, 6'
Az egyszerű sofőr, Schneider Mátyás fuvarozási vállalkozása hirtelen nagyon sikeres lesz. A család gyorsan meggazdagodik, egy nagy villába költöznek és tulajdonképpen azt sem tudják, hogy mihez kezdjenek rengeteg pénzükkel. A feleség úgy gondolja, hogy mint minden gazdagnak, nekik is jár egy lakáj, így aztán szerződteti Hyppolitot, aki elkezdi rákényszeríteni az egyébként egyszerű családra azokat a szokásokat, amelyeket az arisztokrata családoknál látott. A legrémesebb számukra talán az Operába járás, amit az összes családtag a pokolba kíván. Emellett persze szerelmi szál is van a történetben. Nagy András, akiről csak a történet végén derül ki, hogy arisztokrata és aki a lány apjának cégénél dolgozik, szerelmes Schneiderék lányába, Terkába. A lánynak is tetszik a férfi, de Schneiderné inkább a bájgúnár, semmittevő dendihez, Makács Csabához akarja feleségül adni, mert ő a társadalmi ranglétrán feljebb helyezkedik el.
A történet megmutatja, hogyan keverednek össze a társadalmi és a kényszerűségből erőltetett szerepek, a státuszok és a valódi értékek, és aki nevetséges, az hogyan lesz még nevetségesebb.
A különleges hangulatú musicalremek hazai története során mindössze második alkalommal, eredeti koncepcióban került színre a Szegedi Szabadtéri Játékokon, és egy…